Folia Historica 30. (Budapest, 2015)

III. MŰHELY - Tóth Endre: Deér József Szent Korona-monográfiájáról

4. kép

Pantokator a corona latinán (Fotó: Szelényi Károly)

a keresztet veszik közre. A kora középkorban az ábrázolások témája szűkül: Krisztusra és az őt jelképező keresztre szorul vissza. A keleti császárságban a keresztet közrefogó fákból fokozatosan egy melléktípus, a crux florida alakult ki,152 153 154 amelyet később a kőfa- ragványokon is ábrázoltak, és jogarszerű jelvényként a császárnék és magas rangú személyiségek tartják a kezükben (a görög koronán Géza természetesen nem kettős keresztet tart a kezében, amint azt Moravcsik Gyula írta1’2). Az antitetikus faábrázolás mind keleten, ahol gyakrabban, mind nyugaton, ahol ritkábban, élő maradt. Nincs váratlan vagy egyedi különlegesség abban - Falke sem így értelmezte1’2 -, ha a fák Krisztus trónjának oldalán feltűnnek. Abban igaza van Deémek, hogy valóban ez a két koronalemez maradt meg, amelyeken fákkal közrefogott trónoló Pantokrator látható. Csakhogy a néhány többi Pantokratort ábrázoló zománclemez keskeny méretű, hogy azokon fák feltüntetetésére nem volt hely, és az antitetikus fák nem voltak szükségszerű velejárói a Pantokrator-ábrázolásoknak. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy a koronát összeállító ötvös (vagy a korona tervezője) nem egy mai múzeumi gyűjteményben, hanem az Árpádok kincstárában keresett szándékának megfelelő zománcképet, ahonnan megfelelő darabot választhatott, és nem volt szükség újat készíteni.

152 Rice, D. Talbot: The leaved cross. Byzantinoslavica 11. (1950) 72-81.; Flemming, Johanna: Kreuz und Pflanzenomament. Byzantinoslavica 30. (1969) 88-115.

153 Moravcsik Gy. A magyar szent korona a filológiai i. m. 455.

154 Falke, O. v. i. m. 128.

202