Folia Historica 30. (Budapest, 2015)
III. MŰHELY - Tóth Endre: Deér József Szent Korona-monográfiájáról
egyetértek vele), Velencében készült zománcok mintájára készültek. Ezzel elérkezett a Pala d'oro 1209 utáni részeihez, és eszerint keltezte a corona latina apostollemezeit, amelyeket a szomszédos Magyarországon készítettek. Miután Deér az apostollemezekkel kapcsolatos nézeteket vitatta és cáfolta, a latin Pantokratort vette szemügyre. A latin Pantokratort Albert Boeckler a görög Pantokrator közvetlen utánzatának, másolásának tartotta.1’ Ezt a véleményt követte Deér is,14"azzal a különbséggel, hogy a korábbi, nem megokolt véleményekkel ellentétben139 140 141 a másolást megkísérelte bizonyítani. Továbbá: a latin Pantokrator-kép szerinte egy időben készült az apostollemezekkel és ugyanannak a tárgynak volt a része. Ezekre a következtetésekre Deémek szüksége volt, mert, miután a különféle származtatásokat és hatásokat vitatta és bírálta, az apostollemezek keltezésére egzaktabb érvet keresett. Végül is az apostollemezek készítési idejét a Pantokrator-kép segítéségével keltezte a 13. század legelejére, írván: a görög Pantokratort másoló ötvös Krisztus nevének két, kerek névmonogramját a nap és a hold képével helyettesítette. A két asztrális jelkép pedig Magyar- országon először II. András felségi pecsétjén fogja közre a trónoló király fejét. Az apostollemezek 13. század eleji készítésének sarkalatos pontja Deér gondolatmenetében: a görögről másolt latin Pantokrator-lemez keltezésének igazolása. Mennyire sikerült ezt bizonyítania vagy valószínűsítenie? Ahhoz, hogy Deér következetése helyes legyen, a latin Pantokrator- és az apostollemezek összetartozását, egyidejű készítését és a naphold jelképek összefüggését II. András pecsétjével kell igaznak elfogadni. A latin Pantokrator-lemez142 másolása a görögről már Marc Rosenbergnél az antitetikus, a trónt közrefogó fák miatt vetődött fel. 43 Az kétségtelen, hogy a latin lemez Krisztusa nem a nyugati Maiestas-típusban,144 hanem a görög Pantokrator-formában jelenik meg 139 Boeckler, A. i. m. 739. Boeckler véleménye: (Boeckler, A. i. m. 741.): „Der viel erörterte Entstehungsort dagegen ... ist nun eindeutig auf Ungam festgelegt durch die Tatsache der Kopie nach der Géza-Krone und die Benutzung der Monomachos-Krone.", vitatva P. J. Kelleher nézetét: Kelleher, P. ]. i. m. 90. 140 Deér J. A magyarok Szent Koronája i. m. 87. 141 Boeckler, A. i. m. 739.: „offensichtlich ein abendländische Kopie des Pantokrators der Géza- Krone". 142 „...der Pantokratorbegriff eignet sich nicht zur Bezeichnung eines spezifischem Biltdtypus, sondern nur als Formulierung einer komplexen Bildaussage, die aus dem Kontext lebt". Warland, Rainer: Das Brustbild Christi. Studien zur spätantiken und frühbyzantinischen Bildgeschichte. (Römische Quartalschrift für christliche Altertumskunde und Kirchengeschichte. Supplementheft 41.) Rom, 1986.146. 143 Bárányné Oberschall Magda is csak közvetlen bizánci előképek másolásáról írt, de ugyanattól a mestertől, aki az apostolképeket készítette: „Das Pantokrator hingegen scheint direkt nach byzantinischen Vorbildern kopiert zu sein, aber zweifelsohne von derselben Hand wie die Apostel gemacht" (Bárámj-Oberschall, M. v. Die ungarische St. Stephanskrone i. m. 26.) és vitatja Boeckler állítását: Boeckler, A. i. m. 49. 144 Bloch, P., Christusbild III. Lexikon, Allgemeine Ikonographie 1. (Herder 1994) 402. 200
