Folia Historica 30. (Budapest, 2015)

III. MŰHELY - Tóth Endre: Deér József Szent Korona-monográfiájáról

toztatva korábbi véleményét,11 ahhoz a nézethez csatlakozott, amit Matilde Uhlirz11 és Kelleher11 képviselt: az oromdíszek eredetileg nem tartoztak a görög koronához, hanem csak a magyarországi átalakításkor kerültek rá.1"" A görög koronaabroncs Kovács Éva szerint viszont érintetlenül megőrzött bizánci női korona.1"1

Fel lehetne éppen tenni, hogy a görög koronát Magyarországon átalakították. Ez a Szent Korona tárgytörténetét lényegesen nem befolyásolná: legkésőbb a mai korona készítésekor meg kellett volna történnie. Sem a korona nagy mérete (Bárányné Oberschall Magda véleménye " ), sem a kapcsos kőfoglalatok (amint írtam), sem az oromdíszek tagolásának elcsúszása a pánt beosztásához képest nem bizonyítják a magyarországi átalakítást. Ellene szól a két-két pendiliumnak a pánt áttörésével való négy-négyre bővítése. Ha Magyarországon alakították ki a diadémot, akkor miért nem eleve 4-4 fület illesztettek alsó peremére? Mihály császár lemezének másodlagos elhelyezése pedig kizárja, hogy a cserét vagy pótlást Magyarországon hajtották volna végre. A császár lemeze nagyobb a félköríves hátlapnál és a keretnél, ezért a félköríves lemezt nem tudták a felületre illeszteni. (2. kép). Nem segített volna a lemez 1-2 milliméteres körbevágása sem, mert a lemez hátoldalán félkör alakú szalag van forrasztva, amely az illeszkedést megakadályozta volna. Ezért a hátlap szélén a befoglaló széleket felhajtogatták, és így szerelték fel a császár lemezét. Erre az műveletre, ha Magyarországon készült volna a görög korona mai alakja, nem lett volna szükség, mert akkor az abroncs félkör alakú részét a Dukas-lemez méretének megfelelően alakították volna ki. A csere vagy pótlás csak Konstantinápolyban volt lehetséges, ahol nem új koronát készítettek, hanem egy régebbit alakítottak át a Synadene-leány számára. A hármas tagolású karmos kőbefoglalás sem meggyőző érv a hazai átalakítás mellett. Inkább módszertanilag érdekes kérdés, hogy egyetlen tényezőt mennyire lehet figyelembe venni, ha minden más egy adott feltevés mellett szól. 117 118 119 120 121 122

117 Deér J. Mittelalterliche Frauenkrone i. m. 427., 431.

118 Uhlirz, Mathilde: Die Krone des heiligen Stephan, des erstes Königs von Ungam. (Forschungen und Vorarbeiten zu den Jahrbüchern und Regesten Ottos III. Veröffentlichungen des Instituts für österr. Geschichtsforschung XIV.) Graz-Wien, 1951.

119 Kelleher, P. ]. i. m.

120 Deér J. A magyarok Szent Koronája i. m. 41-42.

121 Kovács E.-Lovag Zs. i. m. 43. A pánt és az oromdíszek összetartozását a későbbi vizsgálat megerősítette: Papp László: Időszaki jelentés a Szent Korona ötvösvizsgálatáról II. Magyar Iparművészet 2. (1994) 1. sz. 6-9.

122 Logikus indokot Bárányné Oberschall Magda talált az átalakításra, amikor arra gondolt, hogy azért kellett a görög koronát nagyobb méretűre alakítani, hogy a keresztpántokat ne kelljen még jobban meghajlítani a törés veszélye miatt. Továbbá a Dukas-képen megfigyelhető üres- azaz korábban szükséges - lyukak, és a csak a császári diadémot megillető oldalfüggők szólnak az átalakítás mellett. Bárány-Oberschall, M. v. Die ungarische St. Stephanskrone i. m. 37-38.

195