Folia Historica 30. (Budapest, 2015)

III. MŰHELY - Tóth Endre: Deér József Szent Korona-monográfiájáról

illusztrálni a technikát.' Nincs kellő alapunk azt feltételezni, hogy a nagy zománckészítési ismereteket és gyakorlatot kívánó és bizánci koronadíszítménnyel azonos oromdíszeket Magyarországon készítették volna.

Albert Boeckler és Bárányné Oberschall Magda"' kifogásolta: a bizánci császárságban nem képzelhető el, hogy a császár képe nem látható helyre, a korona hátrészére kerüljön. Az összehasonlítható tárgyak hiányára kell hivatkoznom. A vélekedést Deér cáfolta.'"’Volt azonban egy olyan, napi forgalomban lévő tárgy, ami ezt a mentalitást befolyásolhatta és alakíthatta: II. Iustinianus császár óta (685-695, 705-711) a bizánci érmek előoldalán (később különböző típusban), a Pantokratort, hátoldalán a császárt ábrázolták.

A Dukas-korona a jellegzetes oromdíszek miatt, amint azt Moravcsik Gyula " és Bárányné Oberschall Magda " megállapította, vitathatatlanul női korona volt. Ezt a felfogást képviseli Deér József is, aki korábban külön tanulmányban foglalkozott"3 ezzel a koronatípussal, és eredetét a római császárkori városistennő-ábrázolások városfal-koronáira vezette vissza. "4 Boeckler az oromdíszeket férfi korona esetében sem zárta ki, és tagadta, hogy Dukas-korona női korona lett volna, " amit Deér cáfolt." Deér megvál107 Buckton, David: The Holy Crown in the history of enamelling. Acta Historiae Artium 43. (2002) 14—21; Günther Haseloff az email címszó alatt nem ismerteti a technikát: Reallexikon der germanischen Altertumskunde. VII. Hrsg.: Heinrich Beck-Herbert Jankhun-Kurt Ranke- Reinhardt Wenskus. Berlin-New York, 1986.198-199.

108 Boeckler, A. i. m. 737.

109 Bárány-Oberschall, M. v. Die ungarische St. Stephanskrone i. m. 48.

110 Deér /. A magyarok Szent Koronája i. m. 71.189. jegyzet.

111 Moravcsik Gy. A magyar szent korona a filológiai i. m. 461.

112 Bárányné Oberschall M. Problémák i. m. 98-99.

113 Deér, Josef. Mittelalterliche Frauenkronen in Ost und West. In: Herrschaftszeichen und Staatssymbolik. Beiträge zu iher Geschichte vom dritten bis zum sechzehnten Jahrhundert. Bd. II. Flrsg.: Percy Emst Schramm. Stuttgart, 1955.418-449.

114 Deér, /. Mittelalterliche Frauenkronen i. m. 418—449. A hasonlóság a városfal-koronák és a női koronák csúcsos homlokdíszei között valójában annyi, hogy mindkettő hölgyek fején van. Feltevése alig hihető, egyrészt azért, mert a városfal-koronák és a császárnék eleinte két háromszögletű, csúcsdíszes koronái semmiben sem hasonlítanak egymásra, nincs átvezető, köztes forma, másrészt a császárnék már rég csúcsdíszes koronát viselnek, amikor még a városfal koszorús Tychék (vagy annak megfelelő) képzeteket ábrázoltak. Reálisabb Klaus Wessel véleménye a császámői hajviselet díszítéséből kialakuló koronáról: Wessel, Klaus: Das Kaiserinnenporträt im Castello Sforcesco zu Mailand. Jahrbuch der Deutschen Archäologischen Instituts 77. (1962) 240-255.

115 Boeckler, A. i. m. 734. Boeckler a felmagasodó félkör alakú részeket is kifogásolta a görög-koronán; szerinte ilyen rész nincs a görög koronákon. Véleménye teljes tájékozatlanságot árul el az érmek és más ábrázolások területén.

116 Deér J. A magyarok Szent Koronája i. m. 133.

194