Folia Historica 30. (Budapest, 2015)

III. MŰHELY - Tóth Endre: Deér József Szent Korona-monográfiájáról

tak a hagyomány fenntartására. Ez a folyamat szakaszos volt, és időnként megújuló vitát provokált. Első szakaszában, az 1790-1820-as évtizedekben a vita nagy intenzitással folyt.3’ Tárgya szinte kizárólag a korona latin és görög feliratainak értelmezése volt, és arról szólt, hogy II. Szilveszter pápa küldött-e vagy nem koronát. Az álláspontok jórészt felekezeti hovatartozás szerint kristályosodtak ki és merevedtek meg. ' Ritka kivételt jelentett Szombathy János sárospataki professzor, aki a koronát a pápa küldeményének tartotta. Meg is dicsérte ezért őt Fejér György.3'1 Azután több évtizedes csend következett: a reformkor és a szabadságharc ideje. A koronázási jelvények orsovai megtalálása is közrejátszhatott abban, hogy az udvar részéről a jeles egyházművészeti kutatót, Franz Bockot (1823-1899) megbízták a birodalmi felségjelvények közzétételével, amit az 1850-es évek végéig több cikkben37 és egy nagy, díszkiadványban készített el.38 Bock, aki látta a jelvényeket, a magyar korona felső részének szentistváni eredete mellett foglalt állást és véleményét haláláig fenntartotta.3 A bécsi udvar felől érkezett vélemény azonban nem jelentett megoldást és megnyugvást azok számára, akik már évtizedek óta kételkedtek a szentistváni eredetben. Deér megfogalmazásában:31 ez az „»udvari« szakvélemény tüske maradt a magyar tudós társadalom szemében". A vélemény megerősítésére vagy cáfolására tett kísérletre majd 25 évet kellett várni. 1880-ban a Magyar Tudományos Akadémia felkérésére31

33 Wcszprémi I. i. m., Katona István: A' magyar Szent Koronáról Doct. Décsy Sámuletől írt históriának meg-rostálása. Buda, 1793. (Pytheas reprint 2009.); Koller, Josephus: De sacra Regni Ungariae corona commentarius. Quinquae-Ecclesiis, 1800., és a képtáblák nélkül megjelent: Salagius, Stephanus: De statu ecclesiae Pannonicae libri VII. művével egybekötve. Quinquae Ecclesiae, 1800.; Szombathy J. i. m.

34 „íróik ritkán tudtak a felekezeti s pártszempontok fölé emelkedni" írta Varjú Elemér: A Szent Korona. Archaeológiai Értesítő 39. (1920-1922) 56-70.57.

35 Szombathy J. i. m. Szombathy 1792-ben, Ferenc császár koronázásán nézte meg Koller kanonokkal együtt a „korláton belül" a koronát. Ekkor Koller lerajzoltatta Lippert János festővel. A szemlén részt vett Schönvisner István, Schwartner Márton, Szombathy József, Stratimirovich István és Popovich Dénes; ez végeredményben a magyarországi egyházak képviseletében az ország népességet jelképező ökumenikus szemle volt. Tímár György: Koller József 1745-1832. Tanulmányok Pécs történetéből 13. Pécs, 2003. 19-54. 34-35. L. még: Kazinczy Ferenc utazásai 1773-1831. Szerk.: Busa Margit. Bp.-Miskolc, 1995. 67. Maga Szombathy is írt a szemléről (Szombathy ]. i. m. 9. a. jegyzet).

36 Y. [Fejér György]: A' Magyar Sz. Koronának Bécsből jelentett származása eránt észrevételek. Tudományos Gyűjtemény 10. (1826) 2. sz. 3-30.

37 Bock, Franz: Die ungarische Reichsinsignien. VI. Die Krone des heil. Stephan. Mittheilungen der k. k. Central-Comission zur Erforschung und Erhaltung der Baudenkmale 2. (1857) 201-211.

38 Bock, Franz: Die deutschen Reichskleinodien mit Hinzufügung der Krönungs-Insignien Böhmens, Ungarns und der Lombardei in geschichtlicher, liturgischer und archäologischer Beziehung. 1. Theil (Einfache Ausgabe). Wien, 1860.

39 Bock, Franz: Die byzantinischen Zellenschmelze der Sammlung Dr. Alex, von Swenigorodskoi und das darüber veröffentliche Prachtwerk. Aachen, 1896.

40 Deér /. A magyarok Szent Koronája i. m. 10.

41 L. 43. Olvastatik az archeológiái bizottság előterjesztése... A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 14. (1880) 2. sz. 30.

185