Folia Historica 30. (Budapest, 2015)

III. MŰHELY - Tóth Endre: Deér József Szent Korona-monográfiájáról

ra.30 Ezért V. István koronázására31 32 (1270. június 9/12.) új jelvényt kellett készíteni. Ekkor, 1270 májusában a III. Béla uralkodása idején készült királynéi koronát összeszerelték az apostollemezeket tartalmazó II. An- dás-kori liturgikus tárggyal. Az új korona az elrabolt korábbi koronázó jelvényt másolta, ahhoz volt hasonló, mert a régi jelvény eltűnését el akarták titkolni. A szentistváni eredet hagyománya pedig, amely már erősen a régi, elveszett koronához tapadt, átszármazott az új jelvényre: ez a máig megmaradt Szent Korona. Deér a levezetés közben cáfolta a koronáról, főleg az apostolok zománcképeiről képviselt korábbi és az okfejtésével nem egyező véleményeket, foglalkozott a kompozíciókkal, az ikonográfiával, a díszítésekkel, és keltezte a különféle készítési fázisokat.

Deér munkájának értékeléséhez szükséges áttekinteni a koronakutatás fő vonulatát és abban elhelyezni a monográfia következtetéseit. A koronázási jelvények 1790-es Budára szállítása után 1792-ben jelent meg Decsy Sámuel könyve, amely - ugyan előzmény után ' - mondhatni sokkolta a magyar közvéleményt és olyan kutatási folyamatot indította el, amelynek a Deér-monográfia jelenti a jelvények hazakerülése előtti végállomását. A 18. század végén vált nyilvánvalóvá, hogy a Szent Istvánénak tartott, szakrális jelkép és koronázó jelvény nem lehetett az első király koronája. A következő kétszáz évben többé-kevésbé sikertelen kísérletek foly2. kép

Tamás apostol zománcképe (Fotó: Szelényi Károly)

30 A témával kapcsolatos magyar szakirodalomban Gerevich Tibor írt (Gerevich Tibor. Magyarország románkori emlékei. Magyarország művészeti emlékei. I. Bp., 1938. 237.) a királyi kincstárból Macsói Anna által elvitt keresztről (Vyssi Brod/Hohenfurt, Csehország), amely figyelemfelkeltő is lehetett Deér József számára.

31 Időpontjához: Zsoldos Attila: Családi ügy. IV. Béla és István ifjabb király viszálya az 1260-as években. Bp., 2007.120.

32 Gottfried Schwartz a magyar kereszténységet főként keleti, bizánci eredetűnek tartotta, és a Szent Korona görög felirataira alapozta a véleményét (G. De iuxta Hornod (Gottfried Schwartz): Initia religionis christianae inter Hungaros ecclesiae orientali adserta. Francofurti et Lipsiae, 1740.

184