Folia Historica 30. (Budapest, 2015)

II. KÖZLEMÉNYEK - Apor Eszter: A Magyar Nemzeti Múzeum Hangszertárának egy érdekessége: Ember figura hangszerekből. Műelemzés

1721-re datálható és vélhetően Jean-Baptiste Bonnart jelmezterve, vagy egyik metsze­tének előrajza lehet. A figura körül a kosztüm francia nyelvű leírása, jobbra lent pedig a kép keletkezésének évszáma olvasható. Végül koruk és típusuk tekintetében egyaránt ide kapcsolhatjuk német nyelvterület­ről Michael Rössler és Martin Engelbrecht vonatkozó munkáit. (5. kép) Most csupán az Assemblage Nouveau des Manouvries Habilles / Neu-eröffnete Sammlung der mit ihren eigenen Arbeiten und Werkzeugen eingekleideten Künstlern, Handwerkern und Professionen című soro­zatot említjük meg, amely 1730-ban jelent meg Augsburgban, Engelbrecht kiadásában.22 23 24 25 26 A színház hatása A Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött festmény hátoldalán olvasható felirat és a felso­rolt grafikai előképek alkotóinak vonatkozó életrajzi adatai azt sugallják, hogy a színház közvetlen és/vagy közvetett módon hatással volt az ábrázolások létrehozásának folya­matára. A színház inspirációját ugyanakkor az adatok ismerete nélkül is érzékeljük, mert a képek bizonyos vizuális jellegzetességei lehetővé teszik a feltételezést. Arcimboldo és kortársainak munkái, valamint az említett 18. századi francia és német metszetek esetében is, elsősorban az itáliai vándorszínészek által játszott comme- dia dell'arte jelenségét szükséges megemlítenünk. E sajátos és igen népszerű színházi műfaj a 16. század közepén született Itáliában, és alapvetően neki köszönhető, hogy az olasz színjátszás vezető szerepben maradt a színész mesterség hivatalossá válásának és intézményesülésének korszakában is."4A commedia dell'arte társulatok eredetileg népi­es, a vásári játékokhoz közel álló stílusban játszottak olyan színdarabokat, melyekben a színészek állandósult karakterek szerepét öltötték magukra, és az előadott történe­tek cselekménye az előadás közben, spontán módon formálódott.2" A kezdeti sikerek után, a 18. század folyamán a commedia meghódította a királyi rezidenciákat és a főúri kastélyszínházakat, s befogadva az udvari illemtan hatását, Franciaországban Comédie Italienné „nemesedett"."" A század utolsó évtizedeire, a klasszicizmus eszméit elsajátít­22 Id. Henri Bonnart fia, Jean-Baptiste (Henri) Bonnart (1654-1726) grafikusként működött és Nicolas Bonnart számára dolgozott. A zenei témaválasztás a műkereskedelemmel is foglalkozó Bonnart család tagjainak művészetében különösen gyakori 1. Massip, C. i. m. 147.; A család történetét legújabban Pascale Cugy dolgozta fel disszertációjában. Cugy, Pascale: La dynastie Bonnart et les Bonnarts. Étude d'une famille d'artistes et producteur de «mode». Paris, Centre Andre Chastel, École doctoral Histoire de l'art et archéologie, 2013. 23 Michael Rössler (1705-1777) metszetét kiadta Martin Engelbrecht (1684-1756): Furulyakészítő (18. század közepe), papír, rézmetszet és rézkarc, lap: 38,7x23,5 cm, lemez: 29,2x19,1 cm, Washington D.C., Library of Congress, Music Division, Dayton C. Miller Iconography Collection, Inv. no.: L 0368. A kép forrása: http://hdl.loc.gov/loc.music/dcmicon.0368 (2014. szeptember 14.); Venhorst, E.: Engelbrecht, Martin. (1684-1756). In: Allgemeines Künstler- Lexikon. Die Bildenden Künstler aller Zeiten und Völker. Hrsg.: K. G. Saur. München, 2002. 24-25. 24 A színház világtörténete I. Szerk.: Hont Ferenc. Bp., 1972.168. 25 Tulajdonképpen ebből származik a rögtönzés jelentősége a barokk színjátszásban. Simhandl, Peter: Színháztörténet. Ford.: Szántó Judit. Bp., 1998.101. 26 Francia színház a 18. században. Szerk.: Staud Géza. Bp., 1974. 85. 132

Next

/
Thumbnails
Contents