Folia Historica 30. (Budapest, 2015)
II. KÖZLEMÉNYEK - Apor Eszter: A Magyar Nemzeti Múzeum Hangszertárának egy érdekessége: Ember figura hangszerekből. Műelemzés
va pedig a baletthez hasonló költőiség, patetikus látványosság kezdte jellemezni.2' A fertődi Esterházy-kastély színházában és bábszínházában, ahol 1781 és 1783 között számos olasz színdarabot mutattak be,H már ilyen formában kell elképzelnünk. Európai elterjedése során tehát a commedia dell'arte lényegét megőrizte, azonban formailag egyfajta átalakuláson ment keresztül. A commedia dell'arte képzőművészetre kifejtett közvetlen inspiráló hatása a groteszk megjelenésű színészek, maszkjaik vagy az előadások harsány elemekkel tűzdelt színpadi látványának festői vagy grafikus megörökítésében nyilvánul meg. Emellett a Nemzeti Múzeum alkotásának előképei, az emberi foglalkozásokat megszemélyesítő metszetek sematikus alakjai és a színészek által megformált állandósult karakterek természete között is erőteljes hasonlóságot vélünk felfedezni. További érdekes - inkább történeti jellegű - összefüggés a grafikák alakjai és a hús-vér commedia dell'arte színészek között, hogy az utóbbiak gyakran pályamódosító, eredetileg kézműves foglalkozást űző műkedvelők voltak.”“ A commedia közvetlen képzőművészeti megjelenéséről Nicolas de (II) Larmessin, Domenico Fetti után készített rézmetszet-portréja tanúskodik, ami kezében álarcot tartó színészt ábrázol. Ugyanilyen találó példa lehet az a metszet is, melyet 27 28 29 30 6. kép Ismeretlen művész: Manneken-pis Memnon (Foto: Bibliothéque nationale de France, Párizs) 27 A színház világtörténete i. m. 168. 28 Katona Imre: Fertőd Haydn századában. In.: Zenetudományi tanulmányok Haydn emlékére. Szerk.: Szabolcsi Bence-Bartha Dénes. Bp., 1960. 687-713., 711.; 1. a Dávid Ferenc Festschrift Eszterháza fejezetét: Kő kövön. Stein auf Stein. Dávid Ferenc 73. születésnapjára. Festschrift für Ferenc Dávid. II. Szerk.: Szentesi Edit-Mentényi Klára-Simon Anna. Bp., 2013.11-260. 29 Dzsivelegov, A. K.: A commedia dell'arte. Bp., 1962.93. 30 A képet az irodalom csupán megemlíti, de nem közli. A színház visszatükröződése a grafikában. A Grafikai Osztály LXXXIII. kiállítása. Országos Szépművészeti Múzeum (1949. április). Katalógus bev.: Aggházy Mária. Bp., 1949. 24 és 41. 133