Folia Historica 30. (Budapest, 2015)
II. KÖZLEMÉNYEK - Fülöp András: A kenézi és a rábahídvégi római katolikus templomok összehasonlító építéstörténeti vizsgálata
kötésben, világosszürke habarcsba rakva kerültek falazásra.59 A barokk kori hajó- és szentélyablakok (egyet leszámítva) boltövei e falszövetekkel egybeépültek, velük egyidősek. Ugyan a belsőben kutatásokat nem végezhettünk, de a fedélszék cseréjekor a boltozatokra felülről is vethettünk pillantást. Ezek alapján látszott, hogy a hajót és a szentélyt fedő csehsüveg-boltozatok ugyanebben a periódusban létesülhettek, egy időben a főfalakkal. Szintén barokk kori részletek jelentkeztek a szentély délkeleti zárófalán. Egyrészt kimutattuk, hogy a Nepomuki Szent János-szobor számára készült fülke a falszövettel egyidős, szegmensíves boltöve egybeépült a szentélyfallal. Másrészt úgy találtuk, hogy a fülke boltöve fölött, tőle jobbra és balra egy-egy 30x30 cm-es gerendafészek jelentkezett, melyek nem egészen szimmetrikusan helyezkedtek el. Mivel másutt hasonló magasságban fészkeket nem láttunk, elképzelhetőnek tartjuk, hogy ezúttal nem építési állvány nyomairól van szó, hanem valamilyen előépítmény ugrott ki a szoborfülke elé. A fülke hátfala és a szobor kapcsolatát ugyan nem vizsgálhattuk, de úgy tűnik, egyidősek. A fülkében felállított Nepomuki Szent János-szobor különleges tiszteletére annak kitüntetett helyen való szerepeltetése utal, ami ismerve a település fekvését, a Rába-hídhoz fűződő különleges viszonyát, könnyen megérthető. Az 1769-es építési dátum, mely a megfordított tájolású, tehát a mai templomra vonatkozik, egyértelművé teszi e periódus keltezését. Itt kell szót ejtenünk e fülke fölött talált egykori körablakra, melyet a falkutatás során befalazott állapotban találtunk meg. Eredetileg egy olyan főoltár tartozhatott hozzá a szentélyben, amely fölött a körablakon beáramló fény kellőképpen érvényesülhetett. Akkor falazhatták be, amikor az azt takaró, új főoltárkép a helyére került. A 4. periódusban létesült a sekrestye, mely mögött nemcsak a szentély eredeti, befutó vakolatát, hanem annak fehér meszelését is megfigyelhettük. Ez egyben támpontot ad a templom korabeli színezésére vonatkozóan is. A keltezés is viszonylag pontosan megadható: a mai templom leírásakor, 1780-ban már beszélnek egy sekrestyéről, így 1769 után, de 1780 előtt építették fel a mostanit. Az 5. periódusban megépült a mai torony a hajó északnyugati homlokzata előtt. Mögötte jól látható volt a befutó egykori homlokzati vakolat. A torony falazatának anyaga, téglaanyagának mérete6" különbözött a hajóétól és a szentélyétől. A torony megépítésével feleslegessé vált a korábbi torony, melyet lebontottak, a nagy félköríves nyílás befalazásában egy, a többihez hasonló, a karzatot megvilágító ablakot létesítettek, világosszürke habarcsba rakott téglákból. E korábbi torony északnyugati falcsonkját körbefalazva egy vaskos pillért alakítottak ki,61 melynek nyugati sarkán egy hatalmas hasábkő képezi a sarokarmírozást - esetleg a korábbi torony bontásából származó elemként. E periódus datálásához a következőket érdemes figyelembe vennünk. 59 Egyidejűségük annak ellenére is egyértelmű, hogy az egyszerűbb tagozású főpárkányt a szentélyen egy tagoltabb - vízszintes pálcataggal kialakított - főpárkány váltja, melynek egykori mélyebb síkon kialakított képszékét később betapasztgatott téglákkal a mai síkra hozták ki. 60 Téglaméret: 22x14,5x6 cm. 61 Téglaméret: 28x14x6 cm. 108
