Folia Historica 29. (Budapest, 2014)
I. TANULMÁNYOK - Debreczeni-Droppán Béla: Sírok és temetések. A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatóinak végtisztessége I.
D e b r e c z e n i - D r o p p á n Béla SÍROK ÉS TEMETÉSEK. A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM FŐIGAZGATÓINAK* VÉG TISZTESSÉGE I. A Magyar Nemzeti Múzeum számára mindig fontos volt, hogy emlékezzen saját múltjára, azon belül elsősorban alapítására, és jelentős, nagyformátumú vezetőire. A múzeum főigazgatói általában a magyar tudományos, kulturális élet meghatározó személyiségének számítottak. Életükkel, munkásságukkal olyan megbecsülést szereztek, amely a működésükért kapott kitüntetéseken túl leginkább közvetlenül haláluk után, temetésük idején volt megtapasztalható. A Nemzeti Múzeum első évszázadában mindössze hatan álltak az intézmény élén. Jelen tanulmányunk az ő halálukról, temetésükről és sírjukról szól. Kettőjük sírja ma már nincs meg, négy viszont megtalálható; majdnem azt írtuk, hogy könnyen, de ez Horvát István sírja esetében nem mondható el, hiszen már alig kivehető rajta a felirat. A főigazgatói sírokat rendszeresen nem ápolták, de ez nem jelentette azt, hogy a kérdéssel egyáltalán ne foglalkoztak volna. A fellelhető iratokból és elbeszélésekből úgy tűnik, hogy ez a kegyeleti kérdés már Kralovánszky Alánt (1929-1993) is foglalkoztatta főigazgatósága idején, aki 1993-ban Zichy István gróf (1879-1951) sírját szerette volna megújítani, rendbe tenni, amely akkor már nagyon méltatlan állapotban volt.1 A Zichy- sír rendbetétele végül a következő főigazgató, Gedai István alatt történt meg,2 aki mindvégig fontosnak tartotta ezt az ügyet, és múzeumi működését követően, mint a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság alelnöke döntő szerepet játszott például volt főigazgatóink sírjainak védetté nyilvánításában. Kovács Tibor (1940-2013) vezetése alatt - minden bizonnyal készülve a Nemzeti Múzeum alapításának 200. évfordulójára -, 2001 novemberében egy lista is készült a múzeumigazgatók síremlékeiről. A listát Kemenczei Ágota, a Legújabb Kori Főosztály muzeológusa készítette és a főigazgatóságnak, Szikossy Ferenc főigazgató-helyettesnek címezve, be is terjesztette.3 Itt megakadhatott az eredeti szándék, mert a továbbiakban semmilyen forrás nem utal arra, hogy lett volna * A Magyar Nemzeti Múzeum első hat vezetője igazgatói címmel állt az intézmény élén. A tanulmány később megjelenő második részében szereplő múzeumvezetők főigazgatói címe miatt azonban az első rész esetében is az utóbbi megnevezést használjuk. 1 Magyar Nemzeti Múzeum (továbbiakban MNM), Történeti Adattár. Múzeumtörténeti Gyűjtemény 83/2455/1995. 2 MNM Irattár. Főigazgatósági iratok 20-30/1994 Főig. 3 MNM Történeti Tár 013-29/2001 LKF. A keltezetlen lista a Főigazgatóságra 2001. november 13- án érkezett meg. 75
