Folia Historica 29. (Budapest, 2014)

I. TANULMÁNYOK - Debreczeni-Droppán Béla: Sírok és temetések. A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatóinak végtisztessége I.

valami gyakorlati haszna az említett listának. A következő, immár terjedelmesebb ösz- szeállítás tizenegy évvel később készült Csorba László főigazgató 2012. október 29-én kelt megbízásából. Főigazgató úr a Fiumei úti sírkertben járva, Pulszky Ferenc sírjának állapotát látva kért jelentést e tanulmány szerzőjétől. A december 18-án kelt jelentés a 16 elhunyt főigazgató sírjának állapotát összegezte, és konkrét javaslatokat is megfogalmazott.4 Az alábbi tanulmány megírását, illetve megelőzőleg az ezzel kapcsolatos alapkutatás megkezdését ez a főigazgatói megbízás ösztönözte és indította el.

Miller Jakab Ferdinánd (1749-1823)

A Magyar Nemzeti Múzeum első igazgatója, Miller Jakab Ferdinánd néhány nap híján 21 évig állt a gróf Széchényi Ferenc által alapított intézmény élén. 1802. november 30-i kinevezését követően - Bibliothecarius Regni-nek címezve magát - látta el a pesti pálos kolostorban, a későbbi központi papneveldében, majd az Egyetemi templom másik oldalán lévő régi egyetemi épületben otthonra találó gyűjtemények vezetését. 1812. március elsején József nádor a Nemzeti Múzeum igazgatójává nevezte ki, azaz megkapta a címet is, miután már évek óta vezette a múzeumot. Miller a kinevezést megköszönő levelében kinyilvánította, hogy amíg „testi és lelki épsége csak engedi, végső leheletéig igyekezni fog az intézet ügyeit a király és a haza javára, a nádor utasításai szerint és a magyar nemzet iránt érzett szeretetének megfelelően intézni".5

Tisztségét - reményének megfelelően - „végső leheletéig", 1823. november 22-én bekövetkezett haláláig viselte. A múzeum tiszti személyzete a következő nap jelentette a szomorú hírt a nádornak, aki a Haliczky Antal, Horvát István, Sadler József és Frivaldszky Imre által aláírt levélből megtudhatta, hogy Miller egészségi állapota két héttel korábban fordult rosszabbra. Az igazgató főként a lábaiban érzett élesebb fájdalmat. Később sem lett jobban, sőt állapota november 22-én este 6 óra tájban váratlanul válságosra fordult, és „alig egy negyedórái vívódás után megszűnt érezni e földi élet fájdalmait, keserűségeit".6 A józsefvárosi római katolikus plébánia egyik halotti anyakönyvében ma is megtalálhatjuk a Miller Jakab Ferdinánd elhunytét rögzítő latin nyelvű bejegyzést. Ebben szerepelnek az elhunyt titulusai, melyek a gyászjelentésében is megjelennek, tudni illik a királyi tanácsosi, múzeumigazgatói és több vármegye táblabí4 MNM Központi Adattár és Informatikai Főosztály irattára 564-03-6-1/12. KAI.

5 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (továbbiakban MNL OL) N 24 Acta Musei Nationalis (továbbiakban AMN) 500/1812.

6 MNL OL AMN 1080/1823.; Országos Széchényi Könyvtár (továbbiakban OSZK) Kézirattár Föl. Hung. 1867.; Kollányi Ferenc. Töredék az Országos Széchényi Könyvtár történetéből (1821— 1825). föl. 31b. Miller gyengélkedve, november 8-a után is dolgozott, utolsó (ismert) igazgatói levele 3 nappal halála előtt, november 19-én kelt. (MNL OL AMN 1077/1823.)

76