Folia Historica 29. (Budapest, 2014)

I. TANULMÁNYOK - Tomsics Emőke: A fotográfia a reprodukció korában. Szempontok az 1850-60-as évek nyomtatott képeinek forráskritikájához

már valószínűleg fénykép után készült. Az 1850-es évek végéig elsősorban hírességek külföldről szerzett arcképein mutatkozik meg a fotográfiai eredet.124 Az 1855. november 19-én meghalt Vörösmarty Mihály Tiedge által készített portréja a korszak egyik legismertebb és legnépszerűbb, legtöbbször, legkülönfélébb formában feldolgozott képe volt, s egyben a legkorábbi, bizonyíthatóan fényképes előképpel rendelkező, sajtóban megjelent magyar portré is.125 Az arckép - több jeles íróéval együtt - a Vahot által kiadott írói arcképcsarnok számára készült, s még a költő életében, 1855. április 8-án feltűnt fába metszve a Vasárnapi Újság címlapján.126 Ez a fametszet azért is érdekes, mert többet mutat Tiedge felvételéből, mint a Nemzeti Múzeumban őrzött talbotípia, melyen a fényképész kitakarta a hátteret, s az ovális kivágat miatt a költő keze sem látszik. A fotográfus Kristóf téri műtermében Vörösmarty, Czuczor Gergely, Toldy Ferenc, s több más jeles író arcképe volt kapható „kicsinyben vagy életnagyságban".127 Az írói arcképcsarnok litografált változata 1856-ban jelent meg. A költő portréját „az eredeti photograph után rajzolva művészi kőrajzban", Vahot és Tiedge kiadásában önállóan is meg lehetett vásárolni.128 Az arcképcsarnok egyes darabjai vizitkártya-reprodukció formájában is hozzáférhetőek voltak külön-külön és tablóként egyaránt.129 E tablóknak köszönhetően Tiedgének olyan felvételeit is ismerhetjük legalább litográfiái kőre átdolgozva, melyek fényképként nem maradtak fenn.130

Vörösmarty arcképének másolása körül még 1856-ban vita is kerekedett, mert Canzi Ágost is készített egy kőrajzot Tiedge fényképeiből, „de mely hűség tekintetében Tiedge eredetijéhez nem is hasonlítható" állítja a Budapesti Viszhang. Canzinak két Tiedge fényképe utáni litográfiáját ismerjük, s közülük az egyik igen gyenge, nélkülözi a fényképes eredet után várható realizmus-hatást.131 (10.a, 10.b, 10.c kép) Ez utóbbit Veress Ferenc

124 Pl. III. Napoleon a franciák császára. Vasárnapi Újság 7. (1860) 14. sz. április 1. 157. Disderinek a kép alapjául szolgáló fotográfiája megjelent: Goldberg, Vicki: The Power of Photography. Abbeville Publishing Group, New York, London, 1991. 102.; Radetzky. Vasárnapi Újság 5. (1858) 5. sz. január 31. 49.

125 Tiedge János, Vörösmarty portréja, MNM TF ltsz.: 92.680, Hadik album, II/á/47

126 Vasárnapi Újság 2. (1855) 14. sz. április 8. 105.; A kép néhány hónappal korábban már megjelent: Toldy Ferenc-Vahot Imre-. Hírneves magyarok arcképcsarnoka. Vörösmarty Mihály. In: Magyarország és Erdély képekben. III. Kiadják és szerk.: Kubinyi Ferenc-Vahot Imre. Pest, 1854. 91-93., a portré Tiedge után a 84. és 85. oldal közti metszetlapon; Legközelebb a Hírmondóban jelent meg 3. (1860) 27. sz. október 30.

127 Hirkürt. Tiedge János... Napkelet 1. (1857) 17. sz. április 30. 278.

128 Tárház. Irodalom és művészet. (Vörösmarty arczképe). Vasárnapi Újság 5. (1858) 32. sz. augusztus 8. 382.

129 Tiedge János, Vörösmarty portréja, MNM TF ltsz.: 92.680

130 Más lapok is hoztak Tiedge írói portréiról készült metszeteket. A Képes Újság 1866-ban, halála alkalmából közölte Czuczor Gergely arcképét a fényképész és a metsző nevének feltüntetése nélkül. A képet a tabló alapján lehetett azonosítani. Képes Újság 2. (1866) 24. sz. szeptember 16. 783-784.

131 Vörösmarty Mihály, Canzi Ágost után Pecz Henrik, litográfia, MNM TKCs ltsz.: 55.1062; Vörösmarty Mihály, Canzi Ágoston, litográfia, MNM TKCs. ltsz.: 2454

37