Folia Historica 29. (Budapest, 2014)

III. MŰHELY - Jarábik Gabriella - Sipos Szilvia: Tíz év a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma történetében

1. kép

A pozsonyi Brämer-kuria, A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma székhelye (Fotó: Szabó Réka)

A kiállítás a megnyitásakor négy egységből tevődött össze. Ma a képzőművészeti rész helyén egyéb témájú, művelődéstörténeti vagy művészettörténeti kamarakiállítások láthatóak.

Az első rész jelzésszerűen a magyarság 1918 előtti történetét, művelődéstörténeti hagyományait villantja fel. A kiállítás szerzői - Lakatos Krisztina, Gaucsík István - úgy vélték, teljesebb képet nyújthatnak a magyarok múltjáról, kultúrájáról, ha minimális területen ugyan, de érzékeltetik a folytonosságot. A bevezető történeti egységhez kapcsolódik a kisebbségtörténeti rész, amely a cseh/szlovákiai magyarság 1918 és 1948 közötti sorsfordulóit mutatja be. Ezen belül kiemelt figyelmet szentelve a politikai küzdelmeknek, az anyanyelvi oktatásért és művelődésért folytatott harcnak, a kulturális és a gazdasági önszerveződés módozatainak. A kiállításban felölelt, központi időszak a 20. század első fele. (2. kép) Történelmi szempontból meghatározó időszak ez a szlovákiai magyarság számára, mivel: „az 1918 utáni impériumváltás következtében új identitást kellett megfogalmaznia, s az önszerveződés új útjait kellett meglelnie. A néprajztudomány szempontjából szintén alapvető fontosságú ez a korszak, hiszen a hagyományos népi közösségeknek a 20. század második felében felgyorsult felbomlása következtében számos jelenséget, tárgyi megnyilatkozást már csak ebből az időszakból tudunk előkeresni."1

1 Hagyományok és értékek. Magyarok Szlovákiában. (Az állandó kiállítás katalógusa.) Tradície a hodnoty. Madari na Slovensku. Zost.: Kristina Lakatosová. Bratislava, 2003.15.

274