Folia Historica 29. (Budapest, 2014)
II. KÖZLEMÉNYEK - Apor Eszter: Biedermeier mikrográfiák a Történelmi Képcsarnokban
A Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokában is számos mikrográfia található. Ezek közül elegáns kidolgozottsága révén öt német nyelvű, fraktúrral3 írt, magyarországi főméltóságokat - közöttük több példa erejéig II. (I.) Ferenc osztrák császárt és magyar királyt - ábrázoló rajz, valamint egy latin nyelvű, Rudnay Sándor esztergomi bíboros érseket megjelenítő emléklap emelkedik ki. A képek ugyanabban az évtizedben, 1820 és 1830 között keletkeztek. Néhány darabot mindeddig ismeretlen művészek alkotásaiként tartottak számon. Egy részük azonban Ferdinand von Kirchner és társa, Andreas Ernst kezét dicséri. A két szerző kilétéről rendkívül kevés információval rendelkezünk. A kézi rajz és a kézírás, az alkotás vagy írás folyamatának egyediségéből fakadóan egyaránt hordoz egyfajta szubjektív dimenziót.4 5 A Történelmi Képcsarnok gyűjteményében található hat kép különlegessége is talán ezen a ponton ragadható meg leginkább. A tanulmányunkban bemutatásra kerülő képcsarnoki mikrográfiák esetében a „szubjektív elem" többszörösen van jelen, mert az alkotó(k) egyrészt megőrizték a magas színvonalú előrajzokat, másrészt a grafikákra kézírással írták rá a szövegeket, mégpedig oly módon, hogy a szöveg a képi struktúrát és a tónusok rendszerét egyaránt követi. Mindez a kézírásra kiterjedő művészi tudatosságról tanúskodik. A művészettörténeti értékelés tükrözi azt a kettősséget, ami e különleges kép- és szövegformálási módszer természetéből fakad. A kiemelt mikrográfiák egyenlő mértékben közelíthetők meg a kép és stílusa, illetve a képet dekoráló és/vagy alkotó szöveg szemszögéből. Tanulmányunk a Képcsarnokban fellelhető alkotások interpretációja és a szövegek forrásainak azonosítására tett kísérletek során felmerülő újabb adatok bemutatását célozza, ami tágabb perspektívából érinti a mikrográfia művészettörténeti megközelítésének kérdéskörét. Az emléklapok leírása és interpretációja A grafikai gyűjteményt gazdagító hat mikrográfia közül legkorábban az 1822. július 9-én, Pesten keletkezett példány készült el. A kép II. (I.) Ferenc (1792-1835) osztrák császárt és magyar királyt ábrázolja. Alkotója Ferdinand von Kirchner. (1. kép) A C & I HONIG vízjellel ellátott lapra készített rajzon a középső kerek, feliratos keretben a császár fedetlen fővel, zsinóros dolmányban és prémszegélyes mentében jelenik meg. Mellkasán a Szent István Rend nagykeresztjének szalagja, öltözetén ugyanannak csillaga, míg nyakában az Aranygyapjas Rend jelvénye látható. A körkereten belül, a háttérben és az 3 A fraktúr összetett tipográfiai fogalom, mely a 16. században keletkezett. Elsődleges jelentése szerint a gót betű szinonimájaként alkalmazták. Másodsorban egy, a német nyelvterületeken elterjedt írásforma szakkifejezéseként is számon tartják, de a „polgári SchwabaCherrel ellentétben" létrejött, udvari körökben alkalmazott speciális írásformát is így nevezi az irodalom. http://emc.elte.hu/~hargitai/konferencia/holecz.pdf (2014. február 28.) 4 A kalligráfia esztétikumáról és a kézírás egyediséget, személyiséget kifejező voltáról 1. Et lettera. Képeket írni, szavakat rajzolni. Szerk.: Afra János-Süli-Zakar Szabolcs-Szoboszlai Lilla. Debrecen, 2012.5., 9-10. 5 L. Függelék 1. tétel 158
