Folia Historica 29. (Budapest, 2014)

II. KÖZLEMÉNYEK - Simon Anna - Fülöp András: A gyöngyösi volt jezsuita gimnázium építéstörténete az újabb kutatások fényében

ki falazás habarcsa pontosan megegyezett az említett, kutatott emeleti válaszfal habarcsával. Ez összecseng Rábl Károly egyik átalakítási tervével, mely itt újonnan építendő lépcsőházat jelöl (és egyben meg is erősíti, hogy valóban a második trevvariáns valósult meg).41 Megjegyezzük, hogy valamilyen - esetleg fa - lépcsőfeljárónak ezt megelőzően is lennie kellett, amin a színházterembe valahogyan fel tudtak jutni.

A padlástér javarészt barokk kori fedélszéke, annak kötőgerendái, legkésőbb a 18. század végi átalakításhoz köthetők. A jelenlegi síkfödém utólagos állapot, ugyanis mind a homlokzati falakon, mind a két válaszfalon felfutó, színezéssel ellátott meszelésréteg látható. A kötőgerendák oldalsó és alsó felületei ennek megfelelően fehérre meszeltek, ami arra utal, hogy eredetileg az emeleti osztálytermek belső terébe néztek, rajtuk (felülről) egy pallóterítés lehetett, s csak utóbb került rá a mai alacsonyabb deszkamennyezet.

Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy a levéltári forrásokból kikövetkeztethető adatok között igazából nincs ellentmondás. 1751-1754 között (egy bizonyos időre megszakadó építkezés eredményeképpen) eleve egyemeletesnek épült a gimnázium, az

10. kép

A 7. helyiség déli falán feltárt lépcsőlenyomat (Fotó: Fülöp András)

cső lenyomata is, melynek helyét a 20. század közepé- re-második felére jellemző tégladarabkákkal foltozták ki, azaz a mai lépcső kialakításáig működött. A lépcsőkar indítása a folyosó keleti végében azonosítható, a mai padlótól mért 110 cm magasságban érzékelhető pihenőről történt, ahová nyilván egy kisebb lépcső vezetett fel a folyosó északkeleti sarkában. Amikor az említett lépcsőt - láthatóan másodlagosan - létrehozták, a folyosóboltozatot elbontották, továbbá téglákkal (28x14x6 cm) síkra falazták a leszedett boltozat helyét, az újonnan létrehozott „lépcsőház" déli oldalfalán. E

41 Az 1787-es felmérés egy hasonló, pihenővel ellátott lépcsőt rajzolt ide, ami megerősíti a feltételezésünket. (Heves megye műemlékei III. i. m. 162. ábra)

154