Folia Historica 29. (Budapest, 2014)

II. KÖZLEMÉNYEK - Simon Anna - Fülöp András: A gyöngyösi volt jezsuita gimnázium építéstörténete az újabb kutatások fényében

egy másik nagyobbat jelölnek ki erre a célra.26 (A bejárati rendszerrel kapcsolatban megjegyzendő, hogy például az egri jezsuiták említett gimnáziumában még a tankerületi fődirektor által kifogásolt módon kialakított, részben egymásba nyíló termek voltak, amellett, hogy a folyosóról külön bejárattal is rendelkeztek, igaz ezen nyílások eredetiségét falkutatással is meg kellene erősíteni.27)

Fél évvel később (ismét) módosítani kellett a terveket. Amint azt Gyöngyös városa és bírája levélben jelezte a tankerületi fődirektornak, „az árnyékszék a grádics mellé nem tétődött", ugyanis az új helyén vékonyabb az alapozás, így biztonságosabb áttörni, mint az eredeti terv szerint. Ennek alapján mellékelték Rábl Károly második tervét, mely az árnyékszék csatornájának kivezetését a folyosó nyugati végében ábrázolt ablakfülke parapetjén keresztül oldotta meg, amely az eredetileg erre a célra kijelölt, a folyosók végén lévő, fülke nélküli ablakok alatti falazatnál valóban vékonyabb.28

Érdekesek a két tervrajzon meglévőnek jelölt falak homlokzatra vonatkozó adatai. A nyugati homlokzaton nincsen rizalit (ekkor még nem is terveztek), két, egymáshoz közel elhelyezkedő ablak kapott helyet mind a földszinten, mind az emeleten. A keleti homlokzaton a földszinten csak egy ablak van középen, az emeleten két szoborfülke, de nem a maiak helyén, hanem egymáshoz közelebb. A déli homlokzat tengelyszáma megegyezik a maival, az északi esetében azonban a földszinten a bejárat jobb illetve bal oldalán a mai ablaktengelyek hiányoznak. Mindezek arra utalnak, hogy a Rábl-féle tervek bizonyos részletei pontatlanok lehetnek vagy egy általunk ma már nem ismert állapotot dokumentálnak - ezekre alább még visszatérünk -, de az, hogy az emeleten már meglévő állapotot talált, aligha vonható kétségbe. Ismert egy 1787-ben készült (valószínűleg emeleti) átépítési tervrajz is, mely a lépcsőt már megépültnek mutatja a folyosó keleti végében, és árnyékszékeket jelöl a folyosó nyugati végében.29 (Ez utóbbiak lehetnek azok, amelyek kitisztításáról, majd kijavításáról 1796-ban rendelkezik a város.30)

26 „... ut Scholare Aedificium Győngyősiense ea ratione adpromptetur, quo amplum, quo din eodem adest, Theatri ohm Spatium, in particulares Scholas, interjectis Muris, convertatur [!], atq(ue) hac ratione tam pro latinis, quam Nationalibus scholis sufficientes Comoditates procurentur ... Expensa hujismodi Delineatione sub N(ume)ris Det 2° observabatur: quod superior Tractus Scholis latinis destinandus in quatuor Conclavia dividendus proponatur, ex medio Conclavi vero Ingressus ad tertium patet; Cum autem Introitus ad singulam Classem separatus esse deberet, ac unius Scholae Discipuli alterius Classis Iuventutem transeundo turbent [!], ac praeterea ex medio Scholare ... ordinando Cubiculo aliarumduarum Scholarum Fornaces calefieri deberent ... et ipse D(ominus) Superior Director ad novam post reditum Magistri Murarii in Partibus illis Artissuae periti Revisionem, et Concertationem provocasset;

... res agatur, út si, et in quantum Spatium distinctum pro Auditorio Conclave majus non reciperet, huic fini Schola una in ampliore Extensione ea ratione apparetur, ut vacante Scholae tempore, etiam pro Auditorio, Exhortationibus quippe, et Congregationibus deservire valeat..." MNL OL C 67 Helytartótanács lt. Departamentum Litterario Politicum F. 2. pos. 35. fol. 5-9.

27 Heves megye műemlékei II. i. m. 640. ábra.

28 MNL OL C 67 Helytartótanács lt. Departamentum Litterario Politicum F. 2. pos. 35. Nr. 2,3.

29 MNL OL C 69 Helytartótanács lt. Departamentum Scholarium Nationalium 1787.166. cs. F. 1. pos. 40. Nr. 15.; Heves megye műemlékei III.... i. m. 162. kép.

30 Gyöngyös város i. m. 502. sz.

146