Folia Historica 29. (Budapest, 2014)

II. KÖZLEMÉNYEK - Simon Anna - Fülöp András: A gyöngyösi volt jezsuita gimnázium építéstörténete az újabb kutatások fényében

Noha a jezsuita rend és az általuk képviselt oktatás megszüntetése után a színielőadásokra már nem volt szükség, a város nem sokkal később felismerte a hiányt. Ezért előbb a „Rhaetorica és Poesis Classisok" újraindítását kérték (1776), később, 1791-ben pedig hogy az iskolákban „tanúló ifjaknak hogy Annyival inkább Mind az erkölcsöknek gyakorlásában, Mind pedig az bátorságban elő menetelt végyenek az Theatrum csináltatása applacidáltatott".31

1798 őszén a gimnázium ötosztályossá alakult, az elemi iskolát pedig elköltöztették az épületből.32 A gimnáziumon 1820-ban végzett kisebb javításról tudunk, illetve egy

1879-ben készített bővítési tervről (építőmester: Császka János). Noha ez utóbbi nem valósult meg, már meglévőnek látszik a nyugati homlokzat középrizalitja, a nyugat felé néző földszinti helyiség jelenlegi formájában, illetve ekkor tervezik az emeleti középfolyosós szisztémát, ami majdnem a mai állapotot mutatja.33 Tehát bizonyos változtatások - de a jelenlegi kontúrokon belül - mégis megvalósultak. Archív fotókról közismert, hogy a déli homlokzat legkeletibb két földszinti nyílása a 19. század végén ajtóként működött. Ezen a fotón látható, hogy a háznak osztópárkánya nem volt - később lett34 -, ugyanakkor más fotókról az látható, hogy az emeleti ablakokat szalagkeret vette körbe. 1945 előtti archív felvételeken az is látszik, hogy a keleti homlokzat földszintjén csak egy ablak volt, a középső, hasonlatosan a Rábl-féle tervrajzokhoz. Az emeleten viszont már megvolt a két ablak, ellentétben az említett tervekkel. 1955 körüli felvételen a földszinti északi ablak

6. kép

Az épület periodizációs alaprajza 0:1751 előtt, 1/a-b: 1751- 1754, 2:1782, 3:1787 után 1872 előtt, 4/a-b-5: 20. század (?) és 1960-as évek (Arnóti Zsuzsa rajza)

31 Uo. 375. és 470. sz.

32 Forgács F. i. m. 44^46.

33 Ugyanakkor a nyugati rizalit még a városról készült 1855 körüli kataszteri felmérésen sem látható, igaz nem biztos, hogy az épület kontúrjainak ilyen pontosságú megrajzolásával egyáltalán törődtek. (Heves megye műemlékei III. i. m. 5., 163-164. ábra)

34 Heves megye műemlékei III. i. m. 167. ábra.

147