Folia Historica 29. (Budapest, 2014)

I. TANULMÁNYOK - Kollár Csilla: Divat és propaganda. A londoni és a varsói magyar bál az 1930-as években

találkozási helyet is létrehozott a Kereskedelmi Minisztérium, amikor is 1935-ben Idegen- forgalmi Vendégházat avattak a faluban. A templomhoz közel fekvő ház berendezését az a Mailász Gitta tervezte, aki a londoni magyar bál művészeti vezetője is volt. A londoni bál alkalmából kiadott prospektusban egy népviseletbe öltözött boldogi leány fényképe is látható.56 A kép alatt közölt rövid szöveg Mezőkövesdet, Kiskunhalast és Boldogot ajánlja turisztikai desztinációként, ha valaki a magyar vidék színes népviseletben vasárnapi is­tentiszteletre igyekvő lakosait kívánja megcsodálni. A bál idegenforgalmi ajánlatából nem maradhatott ki a Balaton, a magyar puszta, Szeged és természetesen a fürdőiről híres, éj­jel nappal szépséges Budapest sem. Európa szerte híres volt fővárosunk arról, „hogy a kontinensen itt lehet legjobban mulatni. A „Budapest éjjel" fogalommá vált."57 A vesztes háború után fontos gazdasági feladat volt, hogy újra erős külföldi valutával fizetni tudó vendégeket csábítsanak Magyarországra, akik elsősorban a fővárosban költenek sokat. Mindezek mellett kívánatos volt, hogy a Budapest iránt érdeklődő utazók 2-3 naposra ter­vezett látogatásukat több napra bővítsék és felkeressenek vidéki városokat, falvakat és a Balatont is. Több vendégéjszaka nagyobb bevétellel és egy árnyaltabb Magyarország kép kialakításának lehetőségével kecsegtetett. „Győztes és legyőzött államok az idegenforgalomnak, gazdasági jelentőségén túl, poli­tikai funkciót, ország- és nemzetkép alakító hatást is tulajdonítottak. Hatékony eszköznek gondolták, mely a közvetlen tapasztalatok által legyőzi a kölcsönös gyanakvást, és a má­sik ország valós kultúrájának megismerésével hozzájárul a népek közötti bizalom helyre- állításához és ezáltal a béke megőrzéséhez."58 A két világháború közötti magyar idegenforgalmi propaganda különösen sikeres volt. Néhány év alatt tudatos és rendszeres propagandával sikerült megsokszorozni Magyarország idegenforgalmát, írta Rosner Károly Idegenforgalom és idegenforgalmi pro­paganda című írásában. Részletesen beszámol továbbá a propagandacélokat remekül szolgáló plakátművészetről, külön kiemelve Maliász Gitta általánosan ismert magyar fiúcska plakátját, mely Európa számos utazási irodájában látható. A mű kapcsán ismét az „exotikum" fogalma tűnik fel, hiszen ez az az elem, amivel Magyarország kitűnhet Európa turisztikai palettáján.59 A népviselet alapos ismerete, pontos megfigyelése majd modern szellemben fogant újraértelmezése nemcsak Mailász Gitta munkamódszeréhez tartozott hozzá. A népies-bajszos tipizálás, óvatosan tömörítő rajzosság formájában a korszak alkalmazott grafikájában lépten-nyomon feltűnik. Nemcsak idegenforgalmi és reklámplakátokon, vagy csomagolópapírokon látunk finoman stilizált népies alakokat, hanem nagy nemzetközi seregszemléken is. Már az 1935-ös brüsszeli világkiállításon láthatunk ilyen grafikai megoldásokat, de a két évvel későbbi párizsi bemutatón Diósy Antal is népies alakokkal festi ki a magyar csárda falát.60 Magyar kiállítások külföldön című írásában Radnóti István nemzetközi vásárok és kiállítások tapasztalatairól számol be, 56 Fejős Zoltán'. Boldog/képek. Bp., 2004. 276. kép: Orsót fonó lány, Haár Ferenc felvétele 1935-ből. 57 Weis I. lm. 78. 58 Jusztin M. „Utazgassunk hazánk földjén!" i. m. 196. 59 Rosner Károly: Idegenforgalom és idegenforgalmi propaganda. Magyar Iparművészet 38. (1935) 8. sz. 202-204. 60 Gál Vilmos: Világkiállító magyarok 1851-2010. Bp., 2010.189. 126

Next

/
Thumbnails
Contents