Folia Historica 29. (Budapest, 2014)

I. TANULMÁNYOK - Kollár Csilla: Divat és propaganda. A londoni és a varsói magyar bál az 1930-as években

találkozási helyet is létrehozott a Kereskedelmi Minisztérium, amikor is 1935-ben Idegen- forgalmi Vendégházat avattak a faluban. A templomhoz közel fekvő ház berendezését az a Mailász Gitta tervezte, aki a londoni magyar bál művészeti vezetője is volt. A londoni bál alkalmából kiadott prospektusban egy népviseletbe öltözött boldogi leány fényképe is látható.56 A kép alatt közölt rövid szöveg Mezőkövesdet, Kiskunhalast és Boldogot ajánlja turisztikai desztinációként, ha valaki a magyar vidék színes népviseletben vasárnapi istentiszteletre igyekvő lakosait kívánja megcsodálni. A bál idegenforgalmi ajánlatából nem maradhatott ki a Balaton, a magyar puszta, Szeged és természetesen a fürdőiről híres, éjjel nappal szépséges Budapest sem. Európa szerte híres volt fővárosunk arról, „hogy a kontinensen itt lehet legjobban mulatni. A „Budapest éjjel" fogalommá vált."57 A vesztes háború után fontos gazdasági feladat volt, hogy újra erős külföldi valutával fizetni tudó vendégeket csábítsanak Magyarországra, akik elsősorban a fővárosban költenek sokat. Mindezek mellett kívánatos volt, hogy a Budapest iránt érdeklődő utazók 2-3 naposra tervezett látogatásukat több napra bővítsék és felkeressenek vidéki városokat, falvakat és a Balatont is. Több vendégéjszaka nagyobb bevétellel és egy árnyaltabb Magyarország kép kialakításának lehetőségével kecsegtetett.

„Győztes és legyőzött államok az idegenforgalomnak, gazdasági jelentőségén túl, politikai funkciót, ország- és nemzetkép alakító hatást is tulajdonítottak. Hatékony eszköznek gondolták, mely a közvetlen tapasztalatok által legyőzi a kölcsönös gyanakvást, és a másik ország valós kultúrájának megismerésével hozzájárul a népek közötti bizalom helyre- állításához és ezáltal a béke megőrzéséhez."58

A két világháború közötti magyar idegenforgalmi propaganda különösen sikeres volt. Néhány év alatt tudatos és rendszeres propagandával sikerült megsokszorozni Magyarország idegenforgalmát, írta Rosner Károly Idegenforgalom és idegenforgalmi propaganda című írásában. Részletesen beszámol továbbá a propagandacélokat remekül szolgáló plakátművészetről, külön kiemelve Maliász Gitta általánosan ismert magyar fiúcska plakátját, mely Európa számos utazási irodájában látható. A mű kapcsán ismét az „exotikum" fogalma tűnik fel, hiszen ez az az elem, amivel Magyarország kitűnhet Európa turisztikai palettáján.59 A népviselet alapos ismerete, pontos megfigyelése majd modern szellemben fogant újraértelmezése nemcsak Mailász Gitta munkamódszeréhez tartozott hozzá. A népies-bajszos tipizálás, óvatosan tömörítő rajzosság formájában a korszak alkalmazott grafikájában lépten-nyomon feltűnik. Nemcsak idegenforgalmi és reklámplakátokon, vagy csomagolópapírokon látunk finoman stilizált népies alakokat, hanem nagy nemzetközi seregszemléken is. Már az 1935-ös brüsszeli világkiállításon láthatunk ilyen grafikai megoldásokat, de a két évvel későbbi párizsi bemutatón Diósy Antal is népies alakokkal festi ki a magyar csárda falát.60 Magyar kiállítások külföldön című írásában Radnóti István nemzetközi vásárok és kiállítások tapasztalatairól számol be,

56 Fejős Zoltán'. Boldog/képek. Bp., 2004. 276. kép: Orsót fonó lány, Haár Ferenc felvétele 1935-ből.

57 Weis I. lm. 78.

58 Jusztin M. „Utazgassunk hazánk földjén!" i. m. 196.

59 Rosner Károly: Idegenforgalom és idegenforgalmi propaganda. Magyar Iparművészet 38. (1935) 8. sz. 202-204.

60 Gál Vilmos: Világkiállító magyarok 1851-2010. Bp., 2010.189.

126