Folia Historica 28. (Budapest, 2013)
II. KÖZLEMÉNYEK - Ewa Letkiewicz: The Hungarian King's Daughter Kinga's 13th Century Jewel in Polish Collections
KINGA MAGYAR KIRÁLYLÁNY 13. SZÁZADI ÉKSZEREI LENGYEL GYŰJTEMÉNYEKBEN Rezümé A dél-lengyelországi Stary S^cz klarissza kolostora őriz egy különleges ékszert. A nagyméretű (9,8 cm magas, 7,1 cm széles), szabálytalan ovális formájú, súlyos függő kerete aranyozott és ezüstözött ónból készült, előoldalán férfi profiljával díszített gemma látható. (1. kép) Az achátkőből has relief technikával vésett gemma karakteres vonású bal férfiprofilt ábrázol. Az ékszer hátoldala (3. kép) az előoldalhoz hasonlóan szabálytalan formájú, melyet vízszintes vonalak közötti négyzetes mezőkben apró perforációk díszítik. A lemez közepén a megfeszített Krisztus öntött figurája látható. A függő mindkét oldalán kis háromszög alakú lemezekből alakított foglalatokba helyezett apró vörös kövek szegélyezik. Egyik hosszanti oldalán samírral, másik hosszanti oldalán kapocscsal. A függő belső ürege ma üres, egykor valószínűleg ereklye befogadására szolgált. A hagyomány szerint az ékszer IV. Béla magyar király leányának, Kingának (a magyar medievisztikában Kunigunda, 1234—1298 (a szerk.)) tulajdonából származik. Ugyancsak Kingához kötnek a kolostor kincstárában további ékszereket. (2. kép) A függőt a szakirodalom korábban nem sok figyelemre méltatta. Az ékszer keretének meghatározásában általában egyetértettek a szakemberek abban, hogy az feltehetőleg Kinga korából, a 13. századból származik. A gemma készítési idejeként azonban eltérő vélemények születtek: egyiptomi vagy görög, Krisztus előtti 6. századi munkának vélték egyesek, mások bizáncinak, vagy a középkor után készültnek tartották. Az antikvitásban olyan kedvelt vésett drágakövek, gemmák fennmaradt példányait egészen a 14. századig sokszor alkalmazták ötvösművek díszítőelemeiként egyházi és világi ötvösműveken egyaránt. Elsősorban a Rajna-Maas vidék és a francia királyság ötvösei alkalmazták előszeretettel munkáikon. A keresztes háborúk és elsősorban Bizánc 1204-es kifosztása után ilyen - sokszor antik eredetű - vésett kövek nagy meny- nyiségben áramlottak Európa nyugati területeire. A nagy kereslet kielégítésére a 13. századtól készítettek az antik emlékeket utánzó, imitáló gemmákat az említett nyugat-európai vidékek mesterei. Ezek az all'antica művek gyakran ábrázoltak portrékat, az antik császári portrékra, vagy éppen antik érmekre utaló formában. De készítettek „kortárs" portréval díszített gemmákat is, melyek azonban csak nagyon kis számban maradtak fenn. Ez utóbbiak közé sorolható a Stary Sqcz-i kolostor ékszerének gemmája is. Ezt bizonyítják a viselet, a hajviselet jellegzetességei, melyek alapján cáfolhatók a korábban idézett datálások. Az előoldal portré-cameojának egyik legfontosabb párhuzama az párizsi St. Denis bencés apátsága kincstárának úgynevezett Szent Dénes-gyű- rűje a 12. századból. Ma az ékszer az egykori francia koronaékszerek közé tartozó Main de justice-t díszíti. (4. kép) A lengyelországi ékszer másik párhuzama a firenzei Bargello Carand gyűjteményének egyik vésett drágaköve, melynek készítését a 13. századra tehetjük. A kompozíció, a fej formálása, a technika alapján tehát a lengyelországi ékszer gemmáját 13. századi francia munkának tartjuk. 53
