Folia Historica 28. (Budapest, 2013)

III. MŰHELY - Tamás Edit: Történelmi családok a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma kiállításain

György is. A budapesti Lánchíd építésének előkészítése érdekében Széchenyivel együtt utazott Angliába. Dernői vasgyárában alkatrészeket készített a hídhoz. Az 1838-as pesti árvíz idején mentette a bajbajutottakat, segélyezte a károsultakat. A szabadságharc után az ország gazdasági fejlesztése érdekében tevékenykedett. Nagy népszerűségnek és köztiszteletnek örvendett. 1867-ben ő alapította a kétközpontú monoki és Kraszna- horka-váraljai hitbizományt. (3. kép)

Az Andrássy család másik, betléri ága (ők 1779-ben kaptak grófi rangot) lett a 19. században országosan és nemzetközileg ismertebb. Andrássy Károly a magyar liberális ellenzéki mozgalom tagja, országgyűlési képviselő. Fiai, Manó és Gyula a reformellenzék tagjai. Előbbi T orna, utóbbi Zemplén megye követeként vett részt az 1847- 1848-as országgyűlésen. A megye oly sok kiválóságával együtt az Andrássyak is szerepet játszottak a szabadságharc időszakában. Gyula Zemplén vármegye főispánja. A legfiatalabb fiú, Aladár katonai szolgálatot vállalt, az erdélyi hadseregben Bem törzstisztje, majd a feldunai hadsereghez került. 1849-ben bátyjához hasonlósan ő is emigrációba kényszerült, s csak az 1860-as években térhettek haza.

Az 1849-et követő elnyomó politikában 1860-ban következett be változás. Ennek eredményeként visszaállították a vármegyék autonómiáját, új főispánokat neveztek ki. Zemplén vármegye főispánja Andrássy Manó lett. A politikai helyzet azonban hamarosan változott, 1861 októberében az uralkodó mindennemű megyegyűlést megtiltott. Ezt követően mondott le Zemplén megye tisztikara és Andrássy Manó főispán is. (4. kép)

Az 1860-as években tapasztalható változások közepette tért haza az emigrációból s kapcsolódott be a politikai életbe Andrássy Gyula. Deákkal közösen egyengette a kiegyezés lehetőségét. Miniszterelnöki kinevezése 1867-ben az Osztrák-Magyar Monarchia létrejöttét jelentette. Öccse, Andrássy Aladár 1867-et követően öt esztendeig Zemplén vármegye főispánja lett. Gyula 1871-től a Monarchia közös külügyminisztere, Európa szerte az egyik legtehetségesebb diplomatának tartották. Mauzóleuma Tőketerebesen áll.

A 19. század második felében a betléri Andrássy-család zempléni birtokaiból is hitbizományok alakultak. A parnói hitbizománynak Manó, a tőketerebesinek Gyula, a homonnainak Aladár a kedvezményezettje. Monokon is tulajdonos váltás történt. Andrássy György halála után a monoki, a krasznahorkai, a csetneki, a lazonyi, a dernői uradalom tulajdonosa fia, Dénes lett. A monoki hitbizomány: 8654 hold szántóföld és szőlő, 2047 hold rét, 3255 hold legelő, 1585 5/8 hold erdő. Ennek összes értékét a királyi haszonélvezetekkel együtt 840 000 új forintra becsülték.

Andrássy Dénest apja diplomáciai pályára szánta. Ő azonban a szépművészetek és az irodalom iránt lelkesedett, s lett korának legnemesebb szívű humanistája. Keveset törődött a gazdálkodással, de birtokait hozzáértő szakemberek irányítására bízta. Monoki kastélyára lakóhelyként nem volt szüksége, a használaton kívüli egykor pompás épület pusztulásnak indult. Földterületet ajándékozott ugyanakkor a monoki Római Katolikus Egyháznak, amelyen 1910-ben felépítették a Kálváriát. Búcsúja Szent Kereszt Felmagasztalásának ünnepén a környék lakosságának híres zarándokhelye.

Andrássy Dénes 1913-ban bekövetkezett halálával az Andrássyak monoki ága fiúágon kihalt. A monoki hitbizományt húgának Andrássy Erzsébetnek elsőszülött fia, gróf Széchényi Aladár örökölte.

250