Folia Historica 28. (Budapest, 2013)

II. KÖZLEMÉNYEK - Kovács S. Tibor: Bem József (Józef Bem) tábornok díszszablyája

Szablya, ívelt, fokozatosan keskenyedő perzsa, úgynevezett samshir, azaz „oroszlánkarom" típusú könnyű pengével, amelynek egyik lapjában arannyal és ezüsttel tausírozott „Ta Allije" arab írásos szöveg olvasható.5 A penge másik oldalán pedig ugyancsak arannyal tausírozott GEORG: RÁKOTZI. II: 1643 felirat, valamint mellette a Rákóczi-címer látható a fentiekben részletezett technikával kivitelezve. Erőteljesen megszélesedő, nagyméretű, nyomottgömbben végződő, aranyozott ezüst keresztvassal, amelynek az előoldalát tokos foglalású koráitok és vésés díszíti. Az erőteljesen előrehajló, aranyozott ezüstből készült markolat nincs összedolgozva a keresztvassal, de azzal igen hasonlatosan díszített, különösen jellegzetesek a három, függőleges sorban futó, tokos foglalású korállok. Igen figyelemreméltó a markolat és a keresztvas hátoldala, ugyanis a 16-17. században igen népszerű oszmán-török udvari díszítőstílus (saz-hatayi) virágait és sásleveleit utánozza igen kezdetleges, vésett valamint poncolt technikával. A fából készült hüvely előoldala fekete, míg hátoldalán zöld bársonnyal van borítva. A hüvely aranyozott ezüsttel és korállokkal díszített véretekkel szerelt, amelyek technikailag teljesen elütnek a markolatnál és a keresztvasnál leírtaktól. (2. kép) A hüvely tor- kolatverete, valamint mindkét felkötőpántja igen egységes, egymástól zsinórszegéllyel elválasztott, áttört és három korállal ékesített díszítőelemekből áll, amelyek öntött technikával készültek. Rendkívül érdekes a hüvely alsó részén található igen hosszú saruveret, amelynek a végén vésett Rákóczi-címer látható. Az előbbi a torkolatveretet utánozza ugyan, de annál sokkal finomabb és igényesebb ötvösmunka. (3. kép) A hüvely közepén egy nagyméretű, aranyozott ezüst Rákóczi-címer látható. A szablya hüvelyének hátoldalát szemügyre véve válik világossá, hogy az előbbi címer, valamint a fentiekben részletezett saruveret egy kéz munkája és jóval később készült, mint a durvább kivitelű torkolatveret, valamint a két felkötőpánt. A keresztvas, és a markolat, valamint a hüvely nem egy időben készült, amelyet jól szemléltet, hogy a hüvely torkolatveretén V alakban korállberakást, míg a hátoldalon öntött díszeket távolítottak el abból a célból, hogy a keresztvas úgynevezett alsó markolattüskéje ide egyáltalán becsúszhasson. (Lásd 2. kép)

E rövid műtárgyleírás után kezdjük mindjárt a pengével. Típusa és kivitelezése alapján szinte biztos, hogy a 18. század utolsó évtizedeiben készült Perzsiában.6 Különösen figyelemre méltó, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum Fegyvergyűjteménye őriz egy 18. század végén, vagy a 19. század elején készült perzsa szablyát, amelynek a pengéjébe a Rákóczi-címer mellett a RÁKÓCZI GYÖRGY. 1643. feliratot tausírozták ezüsttel.7 A Bem-szablya markolata és a keresztvasa pedig egy 17. századi, úgynevezett portai forma szablyát utánoz, amelyre igen jó példa Dúló Gábor korponai kapitány 17. század

5 Magyar hadtörténelmi emlékek i. m. 759.

6 Kobylinsky, Lech: Persian and Indo-Persian Arms. In: Persian and Indo-Persian Arms and Armour of 16th-19th Century from Polish Collections. Ed.: Antoni Romuald Chodynski. Malbork, 2000. 57-74. 60-63.; Moshtagh Khorasatii, Manouchehr: Arms and Armor from Iran. The Bronze Age to the End of the Qajar Period. Tübingen, 2006. 146-149.; Kovács S. Tibor. Újkori perzsa fegyverművesség. In: Két korszak határán. Perzsa művészet a Qádzsár-korban (1796-1925). Szerk.: Kelényi Béla-Szántó Iván. Bp., 2010. 75-85. 76.

7 Temesváry F. i. m. 63., 160. katalógus szám alatt; Kovács S. T. Újkori perzsa i. m. 77.

149