Folia Historica 28. (Budapest, 2013)

II. KÖZLEMÉNYEK - Baják László: Szilassy József élete és halotti címere

november 12-i elegyes ülésén, miután Széchenyi elhárította a tisztséget, gr. Keglevich Gábor mellé megválasztották második koronaőrré. O volt az első, aki református létére elnyerte ezt a tisztséget.27 Ezzel egyben országbáróságra is emelkedett, azaz hivatalánál fogva ettől kezdve az arisztokraták közé számították. Az új tisztével függhet össze, hogy 1835. december 1-én valóságos belső titkos tanácsosi címet is kapott. Szilassy József 1836. július 2-án, 82. évében „elgyengülésből eredett 16 napi beteg­sége után" halt meg Losonc-Tugáron. A pándi nemzetségi sírboltban temették el július 5-én. A nyilvános búcsúztatására, a gyászünnepélyére csak ezután, 1836. augusztus 28- án a pesti „Kálvin téri" református templomban került sor.28 A sajtó beszámolója sze­rint ,,A' szónok-szék egészen, 's a' hozzá közeli tér gyász-posztóval valának behúzva, a' gyászkoporsó, mellyet gránátos katonák kerítének, a' cathedra közelében felállítva. E' gyászünnepet azon temérdek sokaságon kívül, melly vásárkor különben is elözönli a' pesti egyházakat, a' két főváros minden kormány- és törvényszékeinek tagjai számo­sán, megtiszteltek."29 A szertartáson a pesti német színház művészei énekeltek és Nagy József, a losonci református gyülekezet lelkésze mondott búcsúztatót.30 Nagyon valószínű, hogy Szilassy József halotti címere innen a jelképes templomi ravatalról származik. Az is feltehető, hogy nem funkcionálisan önálló tárgyként szere­pelt, hanem inkább a ravatal drapériájára, illetve a jelképes koporsóra terítették rá, hogy identifikálja az elhunytat. A címernek ugyanis nincs keretezése, a selyemnek szegélye és nem látszik rajta az esetleges kiszögezés, vagy felerősítés nyoma sem. A halotti címer ugyan viszonylag ép, de a selyem erősen vízfoltos. Óhatatlanul felmerül a gyanú, hogy a címer a gyászünnepély után is a templomban maradhatott, és talán a másfél év múlva bekövetkezett, a templomot is elöntő pesti áradás során szerezte a vízfoltjait. A halál és a jelképes ravatalozás helyéből ítélve a halotti címer az özvegy megrendelésére esetleg Losoncon, de sokkal nagyobb valószínűséggel inkább Pesten készülhetett. Előbb a fel­iratot nyomtatták rá, majd a felirat fölé festették a címert. A festőnek valószínűleg nem állt rendelkezésére kész mintakép, mert címerpajzs és a rendjel igen esetlenül illeszke­dik egymáshoz. Az ovális pajzsforma ugyanis nem a legalkalmasabb arra, hogy rendje­let függesszenek rá. 27 Országgyűlési Tudósítások V. köt. 222. (1832-1836. 2. te.), 1. még: Széchenyi levele Tasner Antalhoz 1835. XI. 12-én. In: Széchenyi pesti tervei. Szerk.: Bácskai Vera és Nagy Lajos. (Magyar Levelestár) Bp., 1985. 75. 28 A gyászjelentését 1. MOL P 1043 Szilassy cs. lt. Vegyes iratok gyűjteménye 4. cs. 19. tétel föl. 223.r.-224.v. illetve föl. 225.r.-227.v. 29 Hazai 's Külföldi Tudósítások 1836. Második félesztendő 18. sz. (augusztus 31.) 137. A tudósí­tást átvette az Erdélyi Híradó 1836. Második félesztendő 20. sz. (szeptember 6.) 151-152. is. 30 Nagy József: Halotti elmélkedés, mellyet néhai nagyméltóságú szilassi és pilisi idősb Szilassy József úr Torna vármegye főispánja... gyászpompája... alkalmából készített és a pesti reformá­tus ekklézsia templomában 1836.VIII. 28-án elmondott. Pest, 1836. Tartottak gyászúnnepélyt Losoncon is. L. Kováts Benjámin: Gyászló elmélkedés Szilassy József losonci helvét vallást követő egyház fő curatorának szept. 18.1836. tartatott gyászúnnepélyén. Losonc, 1836. 142

Next

/
Thumbnails
Contents