Folia historica 27

II. KÖZLEMÉNYEK - Gödölle Mátyás: A Lánchíd alapkőletétele és Tierney Clark szelencéje

7. kép A Lánchíd alapkőletétele, 1842. Barabás Miklós akvarellje. BTM Fővárosi Képtár 25 évvel később Barabás újból megfestette a témát, megalkotva ezzel a saját maga által is főművének tartott egyetlen történeti festményét.

2

3 (8. kép) A mű elkészítésére 1857-ben kapta a 6000 arany forintos megbízást Sina Simon bárótól, a kor legbőkezűbb magyar mecénásától. A báró e módon kívánt emléket állítani apjának, Sina Györgynek, aki a Lánchíd Részvénytársaság elnökeként Széchenyi mellett a hídépítés legfontosabb közreműködője volt. Későbbi olajképének kompozíciójához az egykorú, a helyszínen készült művét használta fel Barabás, de a hangsúly a pillanatnyi benyomás megragadásáról áttevődött a jelen lévő személyek pontos azonosíthatóságára és az ácsolat pontos bemutatására. Ehhez, a kép tanúsága szerint, minden bizonnyal felhasználta a jászolgát fennmaradt terveit, mivel az ácsolatot műszakilag a legnagyobb pontossággal festette meg. A műfajában az esemény-csoportképek közé tartozó festmény fő funkciója azonban az volt, hogy portrészerűen ábrázolt alakjaiban megörökítse a résztvevő hírességeket, akik az anekdota szerint zaklatták a festőt, hogy minél jobb helyet kapjanak az előtérben. A személyek könnyebb azonosítására Barabás magyarázó tusrajzot is készített, melyen számokkal jelölve voltak felsorolva a résztvevők nevei. A festmény hűen követi az ünnepség fent idézett egykorú leírását a Pesti Hírlapból. A képen azt a pillanatot 23 A buda-pesti Lánchíd alapkövének letétele, 1864. Olaj, vászon; 275x397 cm; jelezve jobbra lent: Barabás 864. MNM TKCs ltsz.: 120. Részletes művészeti összehasonlítása az akvarellel: Hoffmann E. i. m. 57-59. 186