Folia historica 27

II. KÖZLEMÉNYEK - Fülöp András: A Gyulai Gaál család hosztóti temploma az újabb kutatások fényében

A falkutatás és a történeti adatok alapján kimondhatjuk, hogy a templom első periódusa egy gótikus stílusban felépített, a támpillérekkel megerősített, sokszögzáródású szentéllyel és ismeretlen lefedésű, illetve nyugati kiterjedésű hajóval ellátott épület. Ennek kora - 14-15. század - ma még aligha adható meg pontosabban, hiába sugalmazzák az eddig javasolt datálások a 15. század végét.

4

0 Jelen pillanatban a fogódzót a szentélyben található ékbordák (3. kép) nyújthatnák (már ha a bordaindítások a falazattal egyidősek). Ugyanakkor tudnunk kell, hogy az ékbordák használata - igaz, a hosztótinál zömökebb változatban - már a 13. században jelen volt: ilyen látható a soproni Szent Jakab-templomban,

4

1 és eredetileg is ékbordák voltak a veszprémi ún. Gizella-kápolna földszinti terében.

4

2 A kutatás régóta számon tartja azt is, hogy ékbordákat a 13. század után is alkalmaztak,

4

3 ráadásul hosszú ideig, mint arra győri püspökvár 1487-es Dóczykápolnájának alsó szintjén látható, a hosztótihoz hasonló, karcsúbb ékbordák utalnak.

4

4 így mindaddig, amíg a belső kutatások során valami datáló értékű lelet kerül elő, a templom ma látható középkori részleteit a 14-15. századnál pontosabban nem mernénk meghatározni. Régészeti kutatás híján megállapíthatatlan, hogy volt-e esetleg korábbi, utóbb visszabontott középkori periódus, ennélfogva ma még nem lehet állást foglalni a tekintetben, hogy az 1333-as első említés idején már ezt az épületet írták le, vagy egy korábbit. Még a középkorban - akár ugyanebben a periódusban, ám egy későbbi építési fázisban - felépítették a mai sekrestyét, amely egykor esetleg oldalkápolnaként is működhetett, hiszen a hajóból és nem a szentélyből nyílt.

4

5 A második nagy építési periódust az 1739-1742 között lezajlott, Gyulai Gaál Gábor idejében befejezett építkezéshez kötjük. Erre már jól használható írott forrásokkal rendelkezünk. Amint azt láttuk, a munkák bizonyos bontásokkal kezdődtek; úgy gondol40 Koppány Tibor: Későgótikus építészeti emlékek a Balatonfelvidéken. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. (1964) 196. 17. jegyzet; Zsiray Lajos: A hosztóti plébániatemplom. Műemlékvédelem 18. (1974) 74-77. 41 Csatkai Endre: Sopron és környéke műemlékei. I. Bp., 1953. 314-316. 42 A kápolna feltárásáról: Kralovánszky Alán: Ujabb adatok a veszprémi Gizella-kápolna középkori és újkori építéstörténetéhez. Építés-, Építészettudomány 15. (1983) 273-281.; Rostás Tibor: A veszprémi úgynevezett Gizella-kápolna épülete a 13. században. In: Tanulmányok Tóth Sándor 60. születésnapjára. Szerk.: Rostás Tibor-Simon Anna. Bp., 2000. 65. 43 Elég legyen csak idézni e helyütt a legkorábbi tiplogizálási kísérletek egyikét: Várnai Dezső: Budavári középkori boltozatok bordáinak formai fejlődése. Budapest Régiségei 16. (1955) 363371.1/9. kép. 44 Az adatot és a borda felmérését László Csabának köszönöm. Az épületegyüttes építéstörténetére 1. Uö: A győri püspökvár építéstörténetének vázlata. Arrabona 38. (2000) 101. 45 A kérdést a sekrestyében egy esetleges oltáralap feltárása válaszolhatná meg. Egy ilyennek megléte már csak azért is érdekes, mert az eddigi irodalom az 1455-ös oltárjavadalmat a főoltárra értette, s így az emlegetett Keresztelő Szent János-patrocíniumot a templom egészére vonatkoztatta. Egy ilyen oltárjavadalom, melynek jövedelme az oltárospapot illette, azonban akár egy mellékoltárra - különösen ha az egy külön kápolnában kapott helyet - is vonatkozhatott. Igaz, hasonlóra főleg székesegyházakból, városi plébániatemplomokból vannak adataink - alighanem a jobb forrásellátottág miatt (vö. pl. Mályusz Elemér: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. Bp., 1971.146-158. stb.) 145