Folia historica 27
II. KÖZLEMÉNYEK - Fülöp András: A Gyulai Gaál család hosztóti temploma az újabb kutatások fényében
A hajó déli falán tett egyik alapvető megállapításunk az, hogy a nyugati támpillértől keletre, tőle 45 cm-re egy függőleges, szabálytalan falelválás mutatkozott. Tőle keletre a már ismert, középkori törtkő falazat jelentkezett, sárgás kavicsos habarccsal, tőle nyugatra egy nagyon kevés téglával vegyesen alkalmazott törtkő falazat, homokos, szürkésbarna habarccsal. (2. kép) Az elválás a fal fölső zónájában feltehetően behúzódott a nyugati támpillér mögé, mert fent már csak a középkori falszövetet láttuk. Úgy tűnik, hogy ez sosem volt egy élő falsarok, mintha a középkori templom nyugati végét elbontották volna. A déli oldalon lévő támpillérek közül a délkeleti hajósarkot támogató pillér középkori, külső síkját azonban utólag javítgatták újkori téglákkal. 3 6 A legkeletibb hajóablak még középkori, törtkőből rakott kávákkal és boltövvel, az ablak jobb alsó sarkánál egy szebben faragott kőelem. A kerekdedebb kövekből rakott lábazati zóna itt, az ablak alatt nem volt érzékelhető, csak egy falegyen. 3 7 A középső és a nyugati támpillér közötti falfelület tűnt a legérdekesebbnek. A jelenlegi félköríves lezárású ablak 30xl4?x6? cm méretű téglákból rakott, utólagos a középkori falszövethez képest. 3 8 Arra számítottunk, hogy esetleg egy középkori ablak közelében nyitották, nagyobb felületen rábontottunk, de középkori ablaknak, elválásnak, boltövnek nyomára sem bukkantunk. Ettől az ablaktól keletre, a nyugati támpillértől keletre mérve 240 cm-re azonban egy csorbázott falfelület jelentkezett a falon, egészen a középső támpillérig tartott, a fal csorbázott felülete nagyjából az utólagos ablak záradékáig volt észlelhető. Sem fölötte, sem a lábazati zónában nem találtunk csorbázatot. Eddigi adataink alapján egy támpillért feltételezünk itt, melyet hasonlóan a szentély támpilléreihez, csak fölül kötöttek be a falba, lent csak hozzáépítették. Mindezek alapján felvetjük, hogy a következő középkori hajóablak már csak tőle nyugatabbra, a már említett függőleges falelválástól nyugatabbra férhetett el. 3 9 A templom padlásterében lényeges megfigyeléseket tehettünk a középkori periódusra vonatkozóan. Látható volt, hogy a szentély bordás keresztboltozatainak süvege törtkőből rakott. Eredetinek tartható a hajó felé néző oromfal, ám rajta eredeti tetőlenyomatot a szentély felé nem tudtunk felfedezni, csupán egy-két, a fallal egyidős gerendafészket. Talán eredeti a hajóba vezető átbújónyílás is. Ugyanennek az oromfalnak viszont a hajó felé néző síkján a mainál meredekebb hajlásszögű tető lenyomata jelentkezett. A hajó utólagos, téglából készült kétszakaszos fiókos dongaboltozatának készítésekor láthatóan egy korábbi - a csapolásai alapján középkori - kötőgerendát belefoglaltak a keletebbi dongaívbe, ami ma is látható. 36 Téglaméret: 30x15x6,5 cm. 37 A fölötte nyitott kutatósávban ugyanazt találtuk, mint a szentélynél: egy visszabontás és egy újkori ráfalazás jelentkezett egy vízszintes elválás formájában, tehát semmilyen adatunk nincs középkori főpárkányra. Az ablaktól nyugatabbra az állványzat szerkezetétől nem tudtunk kutatni, hozzáférni a falfelülethez. 38 Megjegyezzük, hogy falszövetben helyenként tégla kifoltozásokkal találkoztunk, ezek azonban habarcsuk alapján csak utólagos javítgatásoknak minősülnek, mögöttük megvolt a középkori falazat. 39 Mindenestre a középkori nyílásrendszerrel kapcsolatban - különösen ott ahol kívülről támpillér takarta a falfelületet - szükségesek lennének belső kutatások. 144
