Folia historica 27
II. KÖZLEMÉNYEK - Fülöp András: A Gyulai Gaál család hosztóti temploma az újabb kutatások fényében
A szentély és a hajó többi középkori (ma is működő) ablakán is feltehetően hasonló mérművek voltak, ám azokat is teljesen levésték, és ugyanúgy meszelés takarja őket. A szentély délkeleti homlokzatán az ablak méretei ugyanazok, de ez egy működő ablak. Annyiban tér el a keleti homlokzatétól, hogy az oldalsó rézsűs kávákban is mutatkoznak jól megfaragott rétegkövek. A déli szentélyablaknál fölfelé húzott kutatósávban vizsgáltuk az esetleges főpárkány helyét, de ilyennek nyomát - sem kőből, sem vakolatból - nem találtuk. A felső 20 cm falszövet a középkori falazathoz képest új, feltehetően valamelyik tetőcserénél az egykori párkány is sérült, viszszabontották, majd ráfalaztak. A falkutatás során megállapíthattuk, hogy a szentély támpillérei középkoriak, mind habarcsukat, mind textúrájukat tekintve. Lent ugyan elválnak a szentélyfalaktól, de följebb mindenhol kötésben voltak, tehát egy periódusúak. A sekrestye viszonya az északi hajófalhoz érdekesebbnek tűnt. Egyrészt megfigyelhetjük, hogy a két épületrész falazata elvált, a sekrestye falának kicsit gömbölydedebb kövei, habarcsa viszont megegyezett a templomszentély lábazati zónájában helyenként tapasztalt textúrával, illetve a középkori habarccsal. Mindezek alapján lehet, hogy csak egy második középkori építési fázisnak kell tartanunk. 3 5 A sekrestye felső falszövete teljesen újraépített, a mai járószinttől 210 cm-re egy vízszintes falelválás fölött színtiszta téglafalazat jelentkezik, ez is újkori. 35 A sekrestye nyugati falán nyíló modern kori ablak helyén ugyan eredetileg egy 108 cm széles ajtó volt, de azt is utólagosan vágták bele a középkori falszövetbe. Hasonló mondható el a sekrestye keleti ajtajáról is. Környezetében a falszöveten szintén vannak törtkő-tégla javítások, de a falszövet eredendően középkori. 143 5. kép A keleti szentélyablak, kibontás után (a szerző felvétele)
