Folia historica 27

II. KÖZLEMÉNYEK - Fülöp András: A Gyulai Gaál család hosztóti temploma az újabb kutatások fényében

2. kép A templom periodizációs alaprajza (rajz: Arnóti Zsuzsa, l/a-14-15. század, 1/Ы4-15. század, 2-1739-1742, 3-1836,4-1900 k.) nak rectorai (oltárospapjai) kapják.

5 Ez utóbbira alighanem sor is került, ugyanis a pálosok többé már nem tértek vissza az uzsai kolostorba (helyettük a ferencesek telepítették újjá a 15. század második felében). Nem tudjuk viszont, hogy kik viselték a hosztóti oltár oltárospapi tisztségét, s hogy ez a gyakorlat milyen régre ment vissza.

6 Az eddigi szakirodalom az adatból arra a következtetésre jutott, hogy a Keresztelő Szent János oltár a templom főoltára volt, ami egyben az egyház patrónus szentjét is megadná.

7 5 „... aut ubi ipsi fratres heremite in dictum claustrum de prescripta Wsa nunc vacuum intrare nollent, extunc medietatem ipsius predii cum suis utilitatibus, altari Beati Johannis Baptiste in ecclesia parochiali in possessione Hozywthoth constructo eiusdemque rectoribus pro tempore constitutis in perpetuam elemosinam dedisset, donasset et contulisset, imo dedit donavit et contulit..." (Zala vármegye története. Oklevéltár II. Szerk.: Nagy Imre-Véghely Dezső-Nagy Gyula. Bp., 1890. 285. sz.) 6 A rector oltárigazgatói jelentéséről, annak feladatiról 1. Rácz György: A magyarországi káptalanok és monostorok magisztrátus-joga a 13-14. században. Századok 134. (2000) 176-180. 7 További irodalommal és kitűnő alaprajzi felméréssel: Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében II. Veszprém megyei Múzeumok Közleményei 11. (1972) 225. 8. kép 137