Folia historica 27

II. KÖZLEMÉNYEK - Fülöp András: A Gyulai Gaál család hosztóti temploma az újabb kutatások fényében

1550-ben a templom még a katolikusok kezén volt, ekkor István nevű plébánosát említik.

8 A falu birtokosa, Hosztóti Imre, amint egy 1561. évben írt levélben írják, „kastélt akar csináltatni Hoztoton az szentegyházban...", továbbá árkot ásatott a templom körül.

9 Az erődítés nyomai a déli oldalon még sejthetők.

1

0 A 16. század második felétől a reformáció rohamos előretörése nyomon követhető a veszprémi egyházmegye egészében, s nem kivétel ez alól a veszprémi püspökök új székhelyének számító Sümeg térsége sem.

1

1 Hosztót a 16. század végén 17. század elején már evangélikus vallású volt. 1616ból van adatunk az első név szerint ismert lelkészre, de egy másik híradásból tudjuk, hogy már elődje is prédikátor - tehát protestáns-volt. így volt ez még 1661-ben is.

1

2 A falut a Hosztóti család 1629-ig bírta, majd ettől kezdve Vizkeleti János és leszármazottai kezén öröklődött tovább. 1724-ben Niczky Ádám lett a település tulajdonosa.

1

3 Az ő idejére, 1728-ra teszik a templom első újkori felújítását,

1

4 bár kérdéses, milyen sikerrel zajlott ez le, hiszen 1732-1733-ban az Acta Cassae Parochorum romosként (ruinata) jellemzi a hosztóti egyházat.

1

5 Közben 1732-ben újabb birtokosváltás következett be: Kelcz Ádám táblabíró lett Hosztót földesura,

1

6 aki épp csak használható állapotban tartotta a templomot. Helyén egy afféle fészert (tugurium) emeltetett szalmatetővel, itt szolgáltatták ki a szentségeket. Ennek az épületnek, mint írják, csupán a szentélye volt boltozott.

1

7 Hasonló megállapításokat 8 Egyháztörténeti emlékek a magyarországi hitújítás korából. V. Szerk.: Karácsonyi JánosKollányi Ferenc-Lukcsics József. Bp., 1912. 457. 9 Komáromy András: Magyar levelek a XVI. századból. I. Történelmi Tár 8. (1907) 145-147. 10 Magyarország Régészeti Topográfiája 3. Szerk.: Bakay Kornél. Bp., 1970. 21/2. lelőhely 11 A veszprémi püspökök Sümegre költözéséről és az egyházmegyei viszonyokra összefoglalóan, további irodalommal: Molnár Antal: A veszprémi egyházmegye a török hódoltság idején. In: Veszprém a török korban. Szerk.: Tóth G. Péter. Veszprém, 1998. 72-75. 12 Payr Sándor. A dunántúli evangélikus egyházkerület története. I. Sopron, 1924. 455., további irodalommal, forrásokkal. 13 Móricz Béla: A Gyulai Gaál család története. Kézirat. Hn. 1966. MOL P 1589. 248. 14 Petrák Mihály. Acsády Ádám veszprémi püspöksége. Veszprém, 1949. 56. 15 Acta Cassae Parochorum (továbbiakban: ACP) 7. füzet. Szerk.: Henszlmann Lilla. Bp., 1980. 137-139. 16 Móricz B. i. m. 249-250. 17 ACP 7.137. 3. kép Kálváriajelenet a szentély zárókövén (a szerző felvétele) 138