Folia historica 27

II. KÖZLEMÉNYEK - Fülöp András: A Gyulai Gaál család hosztóti temploma az újabb kutatások fényében

1. kép A templom délről, a kutatás idején (a szerző felvétele) a Mariazell-i kegytemplom ábrázolása. A szentély déli falában papi ülőfülke, a délkeleti falban egy kis fülke. Az északkeleti szentélyfalban egy kis ablakban meghagyták a korábbi felújítás során megtalált meszelést, rajta 17. századi bekarcolásokkal. A település az írott forrásokban először 1268-ban szerepel, amikor a vármegye hosztóti várnépeit (castrenses de Huzevtovch) említik.

2 A templomot elsőként az 1333. évi pápai tizedjegyzékek sorolják fel, Tamás nevű papjával együtt.

3 A falu birtokosa a középkor folyamán a Szalók nembeli Hosszútóti család volt, amely a településről vette nevét.

4 1455. február 1-én ismét említik a templomot, ezúttal Keresztelő Szent János oltárával együtt. Az adat érdekessége, hogy amikor a Marczali család egyik közeli, Nyavalyád nevű birtokát az erenyei és uzsai pálos kolostorra hagyta, úgy rendelkezett, hogy ha az uzsai - akkor épp üres - kolostorba a remete testvérek nem akarnának beköltözni, akkor a birtok fele részét a hosztóti templom Keresztelő Szent János oltárára, an2 Árpádkori új okmánytár. VIII. Közzéteszi: Wenzel Gusztáv. Pest, 1870. 141. sz. 3 Monumenta Romana Episcopatus Vesprimiensis. Tom II. Bp., 1899. 66. 4 A Szalók családbeliek 1337. évi osztozkodására, benne Hosztótra vonatkozóan 1. Hazai okmánytár. I. Kiadják: Nagy Imre-Páur Iván-Ráth Károly-Véghely Dezső. Győr, 1865. 115. sz. 136