Folia historica 27

I. TANULMÁNYOK - Fisli Éva: Szavak kőbe vésve. A második világháború budapesti emléktábláiról

* ф EZEN A HELYEN ÁLLT <é HORTHY ISTVÁN AZ 1942, AUG. 20-ÁN HŐSI HALÁLT HALT REPÜLŐFŐHADNAGYKORMÁNYZÓHELYETTES EMLÉKTÁBLÁJA Ф" ÚJRAÁLLÍTÁSA, RENOVÁLÁSA FOLYAMATBAN VAN HORTHY ISTVÁN BARATI KÖR 2009. ÁPRILIS w. 1 20. kép Egy emléktábla emléktáblája, 2009. (Fotó: Fisli Éva) Fontos mozzanat, hogy a kilencvenes évek elején felavatott új táblák nagy része a veszteség, a kései gyász

4

0 emlékjele. Ezért a múlt hivatalos használatain túl az is lényeges, ahogy a személyes gyász nyilvános, közösségi megemlékezésbe fordul, olyan különféle tevékenységi területek közti interakciók eredményeképpen, mint a politika és a gyász. Mindez úgy is felfogható, mint folyamatos mozgás a magán- és a nyilvános szféra között.

4

1 A korábbi évek gyakorlatától eltérően egyre több magánszemély és csoport is állít ugyanis köztéri emlékjeleket. Ezt belátva jutunk el a tér és emlékezet pluralitásának gondolatáig, végső soron pedig a hivatalos emlékeztetők vizsgálatától a megemlékezők vizsgálatáig. 40 Gyászon itt a halálra és a szenvedésre adott emberi választ értem. L. The Politics of War Memory and Commemoration. Ed.: Ashplant, Т. G.-Dawson, Graham-Roper, Michael. London, 2000. 7-11. 41 „Private within the Public; the Public within the Private" 1. Lüdtke, Alf: Histoires of Mourning. Flowers and Stones for the War Dead, Confusion for the Living - Vignettes fron East and West. In: Between history and histories i. m. 132