Folia historica 27

I. TANULMÁNYOK - Fisli Éva: Szavak kőbe vésve. A második világháború budapesti emléktábláiról

A táblaállítás szándéka mögött húzódhat személyes gyász, egyéni veszteség, s a megemlékező csoportok esetében talán a nyilvános elismertetés is cél, vagyis az emberek élményeinek, hagyatékuknak, és „áldozat-" vagy „túlélő"-státszuknak az elismertetése.

42 A táblák avatóünnepségein általában heterogén a közönség; az emléktábla-állítás ezért kollektív, de nem egynemű kísérlet a tér szimbolikus jelentéssel való felruházására. Korántsem biztos azonban, hogy e kísérlet minden elemét felfejthetjük. Ennek pedig egyáltalán nem a rendelkezésre álló írott vagy képi források hiánya az oka. Az emléktábla ugyanis felavatása után hozzászürkül a házfalakhoz, s csak különleges alkalmakkor, virággal, koszorúval, mécsesekkel, festékszóró spray-vel hívják fel rá a figyelmet. De vajon a járókelők, a tér használói, akik nap mint nap elhaladnak mellette, észreveszik-e? Innen már csak egy lépés annak belátása, hogy több felől közelíthetjük meg az emléktáblákat, aszerint, hogy azt vizsgáljuk-e, hogy az egymást követő hatalmi elitek miképpen mutatják be - emléktáblákkal is - a háborút?

4

3 Netán, hogy miféle eljárásrend szerint állíthatók a táblák? Milyen az intézményi háttér az intézkedések mögött? Ki kezdeményezi az emléktábla-állítást? Miféle háború-képek fejthetők fel a táblaszövegekben? Ki és miképpen uralja a nyilvános emlékezetet, a városi teret? Vagy inkább arra keressük a választ: kik vesznek részt a táblaavatáson? Miféle ceremóniarend szerint avatják a régi és új táblákat? Milyen spontán megnyilvánulásokat észlelünk a táblák körül? Hogyan szegülnek szembe olykor a helyi megemlékezések szervezői a hivatalos háborúverzióval?

4

4 Ki rongál és miért? Úgy vélem, hogy a két fő (vagyis az invencióra fókuszáló, ún. felülről történő, és a gyászt illetve az emléktábla használóit és befogadóit vizsgáló, ún. alulról történő) megközelítés nem kizárja, sokkal inkább kiegészíti egymást.

4

5 Következetes alkalmazásuk már egy újabb kutatás feladata. WORDS CARVED INTO STONE. ON THE PLAQUES OF WORLD WAR II IN BUDAPEST Summary The Sculpture Park, realized in 1993, successfully displays the memorials which have become "pointless and meaningless" (Apor) after the fall of the state socialist era. Numerous studies and adaptations have been produced about the sites of remembrance as well. However, there has been much less said so far about the plaques which were 42 The Politics of War Memory i. m. 3. 43 Ingrao, Charles W.: Foreword. In: Staging the Past. The Politics of Commemoration in Habsburg Central Europe, 1848 to the Present. Ed.: Bucur, Mariar-Wingfield, Nancy M. Indiana, 2001. ix. 44 V.ö. „...local commemorations sometimes clash with the official discourse about war" In: Staging the Past i. m. 3. 45 A kétféle módszertani beállítódás összevetésére 1. The Politics of War Memory i. m. bevezetése. 133