Folia historica 27

I. TANULMÁNYOK - Fisli Éva: Szavak kőbe vésve. A második világháború budapesti emléktábláiról

TÖRTÉNELMI TÉNY HOGY A SZORONGATOTT MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG FORRADALMI ERŐI 1Q5Ö NOVEMBER 4-ÉN INNEN HIRDETTÉK MEG AZ ELLENTÁMADÁST A SZOCIALISTA MAGYARORSZÁG GYŐZELMÉÉRT" /KÁDÁR JÁNOS/ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÚJJÁALAKULÁSA ÉS Á FORRADALMI MUNKÁS-PARASZT KORMÁNY MEGALAKULÁSÁNAK EMLÉKÉRE A MAGYAR S70C1A.LISTA MUNKÁS PÁRT SZOLNOK MEGYE SZOLNOK MEG YEI BIZOTTSÁGA TANÁCSA 1. kép Egy látványos példa Szolnokról, é. n. (Fotó: Ismeretlen fényképkészítő) A politikai emléktábla illékony műfaj. Sorsa kivédhetetlenül a köztéri politikai emlékművekre is váró gyors elévülés. Méreténél és jellegénél fogva azonban sérülékenyebb, mint a szobrok. Ám még a legegyszerűbb emléktábla is túlmutat önmagán, amikor kimetsz a térből egy darabot, hiszen megjelöli - s az idő pecsétjét nyomva rá-, fel is függeszti az adott helyet annak köznapi státusza alól. Az emléktábla ugyanakkor nem külön térképző,

4 mint az egyébként magyarázó és/vagy emlékező felirattal ugyancsak megjelölt emlékművek. Az emléktábla pusztán valamihez képest, valamihez járulva létezik. Általában egy épületrészhez vagy épülethez simul, s a ház privát történetére úgy nyit ablakot, hogy annak csupán egyetlen apró darabját emeli ki (többnyire azt, hogy ki lakott/született/halt/fordult meg meg éppen ott); így a kimetszett teret szimbolikus jelentéssel ruházza fel. E jelentés rögzítésének igénye az emléktábla-állítók legfontosabb mozgatórugója. A politikai emléktáblák, mindig valamilyen értékrendhez kötődnek, s nem csupán megjelölnek, kimetszenek egy teret, hanem eseményesítenek is, egy történeti elbeszélés 4 Míg „A szoborállítások terek kialakítását, térrendezéseket tesznek szükségessé". Nagy Ildikó: Az emlékműszobrászat kezdetei Budapesten. Szobrok és szobrászok. Budapesti Negyed 9. (2001)2-3. sz. 200. 118