Folia historica 27

I. TANULMÁNYOK - Kemenczei Ágota: Az Egger műkereskedés és kapcsolata a Nemzeti Múzeummal a dualizmus korában

zőképpen méltatta Egger Dávid kiállított ötvösműveit: „Egger Dávid az antik ötvösség mintájára dolgozik, csupán ezidén tett kivételt azzal, hogy mint a vörösvágási opálbányák bérlője, az opálszilánkokat nagyon ügyesen felhasználta tűkre és borche-okra."

16 Egger Dávid egyik jelentős ötvösműve, egy opál- és drágakövekkel gazdagon díszített, zománcműves szenteltvíztartó az Iparművészeti Múzeum tulajdona.

1

7 Kiemelkedő alkotásai közé tartozik egy ékszerkészlet is, amelyet a főváros Rudolf koronaherceggel kötött házassága alkalmával Stefánia belga hercegnő számára nászajándékként készíttetett 1881-ben. A zománcberakással, briliánsokkal, rubinokkal, opálkövekkel gazdagon díszített arany ékszerkészlet fülbevalókból, nyakláncból, övből, kapcsokból, tűkből áll. Őrzési helye a bécsi Schatzkammer. Megformálására mintául szolgált a Nemzeti Múzeum két középkori műtárgya, Szapolyai Izabella királynő nyaklánca és násfája.

1

8 A két ötvösművész Egger fivért, Dávidot és Henriket a művészettörténet is a dualizmus korának jelentős ötvösművészei között tartja számon. Németh Lajos tevékenységükről a következő véleményt formálta meg: „A historizáló iparművészetnek a kilencvenes években erős ágai közé tartozott a fémművesség. A nyolcvanas években is működő Egger testvérek és a Bochruch cég tervei említhetők. ... Az ékszerművességben Egger Henrik opálékszerei értek el jó szakmai színvonalat, aki az antik formák követője volt."

19 Marosi Ernő az Egger testvérek szerepét az erdélyi email megújításában emelte ki.

2

0 A régiségkereskedő volta, ötvösművész tevékenysége mellett Egger Dávid aktívan részt vett a régészeti, iparművészeti egyesületek életében. Már az 1850-es években több ízben adott hírt a bécsi k. und k. Münz- und Antiken-Cabinett számára Óbudán előkerült római sírkövekről, leletekről, bronzkori urnasírokról.

2

1 1879-ben az Országos Régészeti és Embertani Társulat taggá választotta,

2

2 alapító és választmányi tagja volt a Trefort Ágoston vallás- és közoktatási miniszter által 1885-ben létrehozott Magyar Iparművészeti Társulatnak.

2

3 Részt vett az 1876-ban Pesten megrendezett nemzetközi embertani és ősrégészeti kongresszuson,

2

4 114 darab különböző korú aranytárgyat mutatott be az 1884. évi magyar történeti ötvösmű kiállításon.

2

5 Rendszeres kapcsolatot ápolt a Nemzeti 16 Szalay Imre: A művészi ipar az országos tárlaton. Művészi Ipar 1. (1885-1886) 143. 17 Az iparművészet könyve. III. Szerk.: Ráth György. Bp., 1912. 323. 166. kép; Békési Éva: Neorokokó stílusú kehely a 19. század végéről az Egger testvérek műhelyéből. Ars Decorativa 16. (1997)149.4. kép 18 Pulszky Károly: Budapest nászajándéka. Vasárnapi Újság 28. (1881) 20. sz. 310; Fillitz, Hermann: Katalog der weltlichen und der geistlichen Schatzkammer. Wien, 1968. 34. XI. b. 41. 19 Magyar művészet 1890-1919. Szerk.: Németh Lajos. Bp., 1981. 216., 219. 20 Marosi, Ernő: Die ungarische Kunstgeschichte und die Wiener Schule 1846-1930. Ausstellung, Collegium Hungaricum. Wien, 1983. 55. 21 Seidl, Johann Gabriel: Beiträge zu einer Chronik der archäologischen Funde in der österreichischen Monarchie. Wien, 1856. 295-296. 22 Archeológiai Értesítő régi folyam 13. (1879) 128. 23 Művészi Ipar 1.(1885-1886) 184. 24 Congrés international d'anthropologie et d'archéologie préhistoriques, compte-rendu de la huitieme session, Budapest 1876. Bp., 1877.

1. XXVI. 25 A magyar történeti ötvösmű-kiállítás lajstroma. Bp., 1884. VI.