Folia historica 27

I. TANULMÁNYOK - Kemenczei Ágota: Az Egger műkereskedés és kapcsolata a Nemzeti Múzeummal a dualizmus korában

Múzeum Régiségtárának igazgatójával, Hampel Józseffel. Erről többek között Hampel Józsefnek azon megjegyzései tanúskodnak, amelyek szerint Egger Dávid régiségárusnál régészeti leleteket tekintett meg.

2

6 A régiségkereskedő cég másik tulajdonosa, Egger Henrik vezette a bécsi üzletet. Pályáját ötvösmesterként kezdte, majd jelentős műgyűjteményt hozott létre. 1914-ben bekövetkezett halála után gyűjteményét örököseitől az Iparművészeti Múzeum kedvező, „ajándékáron" vásárolta meg, amelyet ott évtizedekig az úgynevezett Egger szobában őrizték, mutatták be.

2

7 Kiemelkedő darabjai az Iparművészeti Múzeum Gyűjtők és kincsek című, 2006-ban megnyílt tárlatán szerepelnek. A mintegy félszáz műtárgyat tartalmazó gyűjteményen kívül 14 olyan historizáló ötvösművet ajándékozott Egger Henrik a múzeumnak, amelyek a bécsi Egger műhelyben készültek. 1992-ben a 19. század második fele, a historizmus és eklektika ötvösművészeti stílusát tükröző műtárgyak tárlatán az Egger testvérek műhelyében készített mestermunkákat mind kiállították.

2

8 Az Egger és társa régiségkereskedő cég harmadik tulajdonostársa, Egger Sámuel a Királyi Magyar Természettudományi Társulatnak volt tagja. Két fivérével Dáviddal és Henrikkel együtt részt vett az 1876-os nemzetközi régészeti kongresszuson, s az ott rendezett kiállításon bemutatta gyűjteményének 18 darab jellegzetes őskori bronztárgyát.

29 Az 1884. évi magyar történeti ötvösmű tárlaton hat aranytárgyat állított ki.

3

0 A gyarapodási naplók bejegyzései szerint a legtöbb értékes műtárgyat ő adta el a Nemzeti Múzeumnak. Ortvay Tivadarnak a régiséggyűjtemény 1874-es állapotát ismertető cikkében közzétett adat szerint az Egger cégtől 16 darab arany- és ezüst tárgyat vettek, összesen 4570 forintért.

3

1 Ez akkor igen komoly összegnek számított. Arról, hogy Egger Sámuel tekintélyes régiségkereskedő volt az egykori Pesten, tanúskodik egy, a képzőművészeti társulat 1867. évi régiségkiállításáról szóló híradás, amelyben olyan neves kiállítók között szerepelt neve, mint gr. Andrássy Manó, Ráth György, Pulszky Ferenc, gr. Zichy Jenő.

3

2 Az Egger testvérek ékszer, érem és régiségkereskedő cég tulajdonosai között még szereplő Egger Dávid fia, Gyula kevésbé volt ismert. A korabeli irodalmi adatok megemlítik, hogy 1879-ben az Országos Régészeti és Embertani Társulat taggá választotta 26 Hampel József. Magyarhoni régészeti leletek repertóriuma. Második közlemény. Archeológiai Közlemények 13. (1879) 2. füzet 45., 52. 27 Layer Károly. Az Egger szoba. In: l/ó': Az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum gyűjteményeinek leiró lajstroma műtörténeti magyarázatokkal. Bp., 1927. 59.; Az Iparművészeti Múzeum Egger szobája. Magyar Iparművészet 27. (1924) 40. 28 Historizmus és eklektika. I—II. Kiállítás az Iparművészeti Múzeum gyűjteményeiből. Szerk.: Vadas József-Vadászi Erzsébet. Bp., 1992. Kat. 359., 374-376., 385-492., 513. 29 Congrés international i. m. XXVI.; Hampel József: Collection de M. Egger Samu á Budapest. In: Uő: Catalogue de l'exposition préhistorique des musées de province et des collections particulieres de la Hongrie. Bp., 1876. 89. 30 A magyar történeti ötvösmű-kiállítás lajstroma, i. m. VI. 31 Ortvay Tivadar: A Magyar Nemzeti Múzeum érem és régiséggyűjteménye 1874-ben. Archeológiai Közlemények 10. (1876) 112. 32 A képső-művészeti társulat régiségkiállítása. Vasárnapi Újság 14. (1867) 13. sz. 151. 105