Folia historica 26

II. Közlemények - Tamás Edit: Rákóczi levelek a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma gyűjteményében

Articulus XVI. Miért hogy az Úr parancsolattyának miis elegek lehessünk mindaz udvarbíró uraménak, hogy deli sarut és cipellyist mindenkor talállyanak a szolgáló népek nálunk, kénszeríttetiink arra, hogy ha valamely ember nyereségére bőrt venne, azon közben rája talál az Újhelyi varga mester az mint megh árul, pénze le tevén elvehesse mert kénszeríttetik az ő Nagysága szolgáinak szükséghére el venni, ne panaszkodgyanak, hogy deli sarut nem czinalunk nekik, mert my efféle bőrből szoktunk afféle sarut csinálni, sőt önnön magha is Patachi tiszttartó uram felette ighé paranczol mindenikrőnkk, legh feő képpen Céh mesterünkk, hogy efféle saru és czipellyről meg ne szűkűllyön az az piaczon mindenkoron legyen. Azért az Céh mester paranczollyon az varga mesternek, hogy mind delisarut, mind cipellest eleget czinállyanak, az piaczra felvigyék, valaki penigh az Céh mester szavát nem fogadgya, azt az Céh mester meg büntesse tizennyolcz pénzel, ha penigh Céh mester ell halgatna, tartozik harmincz két pénzel. Articulus XVII. Ezis teczik mi nekünk igaznak lenni, hogy ha az Újhelyi piaczra, avagy házhoz hoznak húszon ött bőrt, és hogy ha valamely mester megh akarná venni, rendeltük eszt, hogy az töb mesterek is egy aránt osztoszhassanak vele, az kinek szükséghe lészen, ha penigh keveseb lészen, tehát vegye megh önnön magha, és senki vele ne osztozhassék. Articulus XVIII. Ezis teczik my nekünk igaznak lenni: Az melly varga mesternek fia vagyon, és az őanyát holtigh szolgállya, eghész mesterséghben maradgyon és senkinek ne tartozzék semmivel, hanem szabadon mivelhesse, (...)

8 az mesterekkel eggyességhet tarczon. Annakfelette az Újhelyi Céh mesternek legyen hatalma azon, az ki az mesterek közzé nem tart, és pénzért akarna mívet mívelni. Az Céh mester mennyen házához ő esket társaival egyetemben, és vegye fel az mívet és vigye ell, ezen legyen hatalma az Céh mesternek, az ő mívének ell vitelén mind addig, rnígh az mesterekkel eggyességhez nem tart. Articulus XIX. Ezis teczik my nekünk igaznak lenni: Az mely varga mesternek Isten Fiát felneveli, és magának való mester akarna lenni, tehát fél mester asztallal tartozzék, avagy az vargának leánya felnevekednek, másunnan jött ideghen leghény ell venné, az leánynak is ugyan fél mesterségbe vagyon, fél mester asztallal tartozzék az mely varga leghény ell venne, és egy forintal tartozzék, ugyan az varga fia is egy forinttal tartozzék. Articulus XX. Mindezeknek utána ezenis hatalma legyen az Céh mesternek,hogy valahonnan az Újhelyi piaczra mint hoznak, megh láthassa, és hogy hajói nem lészen mívelve, úgy büntessék, mint ez itt való mestert. Articulus XXI. Minden tizen ötöd nap Céh gyűlése vasárnap lészen tizenkét óra után minden Céh gyűlése, minden mester két két pénzt adgyon az Céh ládájában. Articulus XXII. Mikor az Céh mester törvént tészen, az ő pecsétivei az tanút előhivathassa és megh eskettettesse, az ő törvényére az Céh rendi szerént valókat, ha penigh köz emberrel akar bizonyítani az pörös Bíró pechyétivel elő híjjá, és asztis az Céh mester megh eskethesse. Articulus XXIII. Mivel hogy, Magyar Országhban lévő varosokban rendeltetet Céhekhez, környül való falak tartyák magokat, és akiktől fognak hogy így senki rendtartás kívül ne éllyen, hanem ki ki mind az ő rendi alája vettetet legyen, akaratunk az, hogy az Nagy Toronyai, Kis Toronyai, Chyarnahói és Borsi vargák az Újhelyi Céhez halgassanak minden dologhban, az Céh mestert megh böczüllyék, és attul érczenek. Articulus XXIV. Ezis teczik méltónak lenni: Vadnak ollyaténok közöttünk, az kik avagy az Úr dolga miatt, avagy boszusághtól hátra álnak az ő hivatallyokban, és így az rendeltetét Céhnek 8 olvashatatlan 92