Folia historica 26

I. Tanulmányok - Pallos Lajos: Területvédő propaganda Magyarországon 1918-1920 II. rész

kerültek más-más nevezőre, mindenkor a magyar álláspontnak megfelelően. A wilsoni elveket tulajdonképpen csak a megszállók törekvéseivel ellenkezve, az etnográfiai érvelésnél használta fel érdemben a magyar álláspont. Ezen az alapon tiltakozott és követelt népszavazást a szlovákoknak a csehekkel szemben, illetve a demarkációs vonalakon kívül rekedt magyarságnak a nemzetiségekkel szemben. Ez a fajta etnográfiai alapon folyó érvelés erősödött fel a békedelegáció által 1920. február 12-én benyújtott válaszjegyzékeiben, amelyek a menteni a menthetőt szándékával lényegében a wilsoni elvekre helyezkedtek.

1

0 Wilson amerikai elnöknek a nemzetiségek önrendelkezési jogáról hangoztatott elvei tehát így eléggé megkésve kerültek be az 1919 augusztusa utáni hivatalos magyar álláspont érvrendszerébe. A propagandában ez az elv mind a Károlyi-korszakban, mind később elég szervetlenül élt együtt a többi, a területi integritást mindenekelőtt hangsúlyozó argumentummal. A földrajzi érvek egy egészen speciális magyar helyzetből fakadtak. A Kárpátok koszorújában fekvő ország geográfiai alakzatát a természet csodálatos alkotásának tüntette fel a propaganda. A hegység és síkság ideális fekvését és arányát, az ország vízrajzának egységességét valójában már a 19. században elismeréssel figyelték a kialakuló földrajztudomány külföldi és hazai jelesei egyaránt. A propagandairodalom különösen a francia Elisée Reclus Nouvelle Geographie Universelle és az amerikai A. P. Bringham Commercial Geography című műveire hivatkozott nagy előszeretettel. A földrajzi feltételek és a politikai alakulatok viszonyával itthon is foglalkoztak a századfordulón. Hoitsi Pál több művében is kifejtette, hogy különösen a vízrajzi egység nagyon fontos egy állam területe szempontjából.

1

1 Ebből kiindulva Hoitsi egy olyan magyar birodalom vízióját tárta a magyar közvélemény szeme elé, amely a Duna vízgyűjtő területét kebelezné be a Balkánon. Reményei szerint Bosznia, Szerbia, Románia és Bulgáriának a Balkántól északra eső része esett volna áldozatul a magyar törekvéseknek. Hoitsi a területvédő propaganda időszakában nem jelentkezett röpirattal, de mint az Otthon Hírlapírók körének vezetőségi tagja a körnek a Területvédő Liga mozgalmához való csatlakozása révén valami szerepet bizonyára kapott.

1

2 Érdekességképpen említem, hogy a területvédő propagandában milyen sok természettudós működött közre. Teleki Pál, Lóczy Lajos és Cholnoky Jenő előadásokkal, a béke-előkészítő iroda számára anyagok előkészítésével, valamint szervezési munkával tevékenyen részt vettek a propagandában. Lóczy 1920 májusában bekövetkezett haláláig a Területvédő Liga elnöki tisztét töltötte be. Viczián Ede, a Földművelésügyi Minisztérium Vízrajzi Osztályának vezetője mind a propaganda, mind a béke-előkészítő iroda számára elkészítette az ország vízrajzi egységéről szóló munkáját, amelyben a területi integritás érveként nemcsak maga a vízrajzi egység, de annak különféle járulékos elemei, mint a vízkészlet helyzete vagy az árvízvédelem, mind szerepeltek.

1

3 A madártan oldaláról Schenk Jakab, az Állami Madártani 10 L. a békedelegáció anyagai között a népszavazás alá kért területeket feltüntető térképeket és a határválaszjegyzéket. (MOL К 63 KM 38. t. 2. és 10. sz.) 11 Hoitsi Pál: Nagymagyarország. A magyar történet jövő századai. Bp., 1902.13-16. 12 Pesti Hirlap 1918. december 17. 2. 13 A magyar béketárgyalások. I. Bp., 1920. XII. 40