Folia historica 26

I. Tanulmányok - Pallos Lajos: Területvédő propaganda Magyarországon 1918-1920 II. rész

Intézet adjunktusa kisebb ornitológiai tanulmányt tett közzé.

1

4 A Területvédő integritás és a madártan címmel megjelent írásából kiderül, hogy a magyar madárvilág mozgása szerint is Magyarország zárt földrajzi egység, amely délnyugati kijáróval rendelkezik az Adria felé, míg például Csehország madarai a Balti-tenger felé mozognak. A gazdasági érvek képezték az argumentáció következő nagy csoportját. Elsősorban azt emelték ki, hogy az ország különféle részei a nyersanyagok, az élelmiszer, a munkaerő kihasználása szempontjából tökéletesen egymásra utaltak, míg ellenben bármelyik rész elcsatolás esetén gazdasági életfeltételeit tekintve rosszabb helyzetbe kerülne. Különösen a Felvidék és az Alföld gazdasági egymásra utaltsága kapott hangsúlyt, mint az egymást kiegészítő termékek, és a szlovákok nyári idénymunkája az Alföldön, de a gyulafehérvári román nemzetgyűlési határozat székely kritikájában is hangot adtak a magyarországi és az erdélyi részek gazdasági kölcsönösségeinek, szemben azzal, hogy Erdély és a Regát románságát gazdasági kapcsolatok nem kötötték össze.

1

5 Emellett a gazdasági életről készült különféle statisztikák azt voltak hivatva bizonyítani, hogy a magyarságnak az egész országra kiterjedő gazdasági fölénye egybeesik a politikai szupremáciával. A gazdasági érvek egy másik megközelítésben pedig arra vonatkoztak, hogy az ország feldarabolásával életképtelenné válna a megmaradt terület, mert elveszítené létfontosságú nyersanyagait, energiaforrásait, tengerpartjait, kereskedelmi szempontból jelentős városait, valamint közlekedési hálózatának jelentős részét. A propaganda nagy súlyt fektetett a különféle gazdasági érvek megfogalmazására és ilyen jellegű kimutatások elkészítésére. A gazdasági élet prominens képviselői és a politikusok is egyaránt bíztak abban, hogyha valamit, akkor a gazdasági szempontokat messzemenően méltányolni fogják a békekonferencián.

1

6 A politikai érveknek még a gazdasági érveknél is nagyobb jelentőséget tulajdonítottak a hazai közélet irányítói. A politikai élet különféle oldalain álló tényezői, a forradalom előtti politikusok, mint ifj. Andrássy Gyula, a Károlyi-korszak miniszterei, mint Kunfi Zsigmond, majd az ellenforradalom során első vonalba került politikusok, egybehangzóan kiáltották világgá, hogy Magyarország szétdarabolása Európa békéjét veszélyeztetné. Véleményüknek azzal adtak erőteljesen kifejezést, hogy az ország integritása ellen irányuló antantpolitikusoknak a zűrzavaros Balkán képét idézték fel, vagy például Huszár Károly miniszterelnök üzente azt a franciáknak, hogy egy Elzász helyett négy keletkezik.

1

7 A röpiratokban megfogalmazott politikai érvelésben is a „balkáni tűzfészek", az „új Balkán" toposzait alkalmazták, megtoldva azzal, hogy „Magyarország feldarabolása a béke halála", „Európa veszedelme" mert az elszakított magyarság miatt elkeseredett irredenta keletkezne. Ezen általánosan hangoztatott érvelés mellett az őszirózsás forradalom után a Károlyi-korszakban kifejezésre jutott a területi integritás védelme érdekében, hogy Magyarországot - amely előre mozdult a társadalmi haladás útján, földreformot tervez, autonómiát ad a nemzetiségeknek, demokratikus társadal14 Uj Nemzedék 1919. december 28.1^1. 15 Dr. Paál Árpád: Régi egység, új állam. Székely Közélet 1918. december 8.1. 16 „A legjobban akkor védjük meg Magyarország területi egységét, ha annak gazdasági kidomborítására törekszünk..." Károlyi Mihály újévi beszéde. Pesti Hirlap 1919. január 3. 2. 17 Uj Nemzedék 1920. január 20. 4. 41