Folia historica 26

III. Műhely - Kovács S. Tibor: A Dzsingisz kán és öröksége nemzetközi kiállítás tapasztalatai

volt a bemutatónak. A kiállított műtárgyak között több mint egy tucat volt, amelynek a biztosítási értéke egyenként meghaladta az egy milliárd forintot. Nehezítette a helyzetünket, hogy nem mindegyik kölcsönző fél fogadta el az állami garanciát. A budapesti bemutatót megelőzte az isztambuli, s így a műtárgyak négy kamionnal érkeztek Törökországból Budapestre. A Dzsingisz kán és öröksége című kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum József Nádor termeiben lett bemutatva mintegy 850 négyzetméteren. A tárlat az eredeti - bonni - kiállításhoz képest Isztambulban és Budapesten jelentősen átformálódott. Legjelentősebb „hozzáadott" értékkel - a kölcsönző múzeumok vezetőinek egybehangzó véleménye alapján - a budapesti bemutató büszkélkedhetett. A Magyar Nemzeti Múzeumban lévő kiállítás forgatókönyvét jelen sorok írója készítette, amelynek alapján a Narmer Építészeti Stúdió kidolgozott egy pompás kiviteli tervet. Az Isztambulból jött műtárgyládák biztonságos őrzését és elhelyezését - a nagy helyigény ellenére - sikeresen megoldottuk. A ládákat a kölcsönző múzeumok szakemberei előtt nyitottuk fel, és restaurátor szakembereink segítségével ellenőriztük a néha több oldalas állapotleltárat, majd a tárgyat a vitrinbe helyeztük. Utána következett a műtárgy installálása, ugyancsak többszörös ellenőrzés keretein belül. A budapesti kiállítás hat teremben tárta a látogatók elé Mongólia; illetve az ország területén élt egykori népek történetét. A kiállítás történeti alapokon állt, de jelentős régészeti és művészettörténeti kitekintéssel is bírt. Az összes felirat magyar és angol nyelven készült, amelyhez még angol és magyar nyelvű vezető is társult. A bemutató a József Nádor teremsor folyosóján kezdődött. Itt az első vitrinekben művészi, a hun korból származó öv-és lószerszámvereteket, tőröket és késeket állítottunk ki. A kiállítás egyik szenzációja volt a mongóliai Noin-Ula mellett 1925-ben feltárt hun fejedelmi sírból előkerült, több mint 2000 éves, állatküzdelmi jelenetekkel díszített nemezrátétes faliszőnyeg. A folyosón kaptak helyet azok a vitrinek, amelyek Golmod mellett, a francia régészek által a közelmúltban feltárt hun halomsírok leleteit tartalmazták. A második türk birodalom vezetőjének, Bilge kagánnak (+734) a halotti emlékhelyén folyt feltárások eredményeképpen mintegy 3000 lelet került elő. Közülük legfigyelemreméltóbb az arany fejedelmi diadém, valamint más arany és ezüsttárgyak. Ugyancsak itt kapott helyet az a kőszobor, amelyen a második türk kaganátus megalapításáról szóló rovásírásos szöveg olvasható. A legutóbbi évek régészeti felfedezései Mongóliában a sziklahasadékokban és barlangokban talált temetkezések a 10-14. századból. A különleges mikroklíma következtében nemcsak a koporsók, hanem a szablya, íj, nyílvesszők, lovaglóostor és más szerves anyagú tárgyak is csaknem teljes egészében megőrződtek. A folyosó mellett lévő kis méretű teremben néhány különleges műtárgyat állítottunk ki, köztük Kül Tegin türk kagán monumentális kőszobrának letört fejét. A kiállítás harmadik termében a 13-14. századból származó műtárgyakat mutattuk be. A már említett barlangtemetkezésekből származó 14. századi nyereg, női fejfedő, férfisapka, csizma és tarsoly mellett a legjelentősebb leletegyüttes a korakorumi ásatásokból származott. A fővárost Dzsingisz kán alapította 1220-ban, de igazán nagy város csak Ögödej kán uralkodása alatt lett. 1998-tól közös német-mongol régészeti expedíció tárja fel az egykori fővárost. Számos szentély, épület, valamint műhely maradványa került elő. Az ásatások során utak és az egykori csatornák nyomai is napvilágot láttak, valamint számos érmét találtak. Ugyancsak jelentős menynyiségben bukkantak a régészek - elsősorban kínai - kerámiára, valamint buddhista 154