Folia historica 26

III. Műhely - Kovács S. Tibor: A Dzsingisz kán és öröksége nemzetközi kiállítás tapasztalatai

agyagszobrokra és ezek töredékeire. Ebben a teremben kerültek bemutatásra 13-14. századi fegyverek, szablya, kézigránátok, nyílhegyek, sisak, és különböző típusú testpáncélok, valamint egy sodronying. A következő, azaz 4. teremben az egységes Mongol Birodalom utáni idők emlékei tárultak a látogatók elé. Dzsingisz kán unokája, Kubiláj kán kínai császár is lett, azaz a kínai Yüan-dinasztia élén mongol kánok álltak. A perzsa birodalom mongol uralkodóját már helyi nyelven ilkánnak nevezték. Nem véletlen, hogy ebben a kiállítótérben pompás perzsa csempék, rézedények valamint igen számos kínai porcelán is helyet kapott. A karakorumi ásatásokból származó 14. századi buddhista szobortöredékek ugyancsak bemutatásra kerültek. Nemcsak itt, hanem a kiállítás összes többi termében a látogatók tájékozódását számos térkép, ábra, fotó és összefoglaló szöveg is segítette. A bemutató legnagyobb alapterületű kiállítási egysége az 5. terem volt, így azt képzeletben kétfelé osztottuk. Az első rész 14. századi, zömében kínai buddhista kisplasztikákat és festményeket tartalmazott. 1368-ban a Yüan dinasztia bukása után a mongolok viszszavándoroltak Kínából korábbi szállásterületeikre. A 16. századtól egyfajta mongol és tibeti politikai együttműködés hatására rohamosan terjedt a buddhizmus a mongolok között. 1586-ban Abadáj kán az egykori főváros közvetlen közelében alapította meg az első buddhista kolostort, az Erdene Dzú-t. A mongol buddhista egyház fejévé a dalai láma Abadáj kán unokáját, Dzanabadzar-t nevezte ki. Az új vallási vezető nemcsak nagyjelentőségű tanító és politikus volt, hanem kiváló művész, hiszen számos szobrot készített. Az 5. teremben három pompás nagyméretű aranyozott buddhista szobrot állítottunk ki a munkáiból. Ezen kívül igen sok kisplasztika, könyv és számos festmény tárta a látogatók elé a mongóliai buddhizmust. A hatodik terembe lépve az újévi ördögűző tánc egyik haragvó istent megjelenítő, mintegy két méter magas figurája tárult a látogatók elé. Itt számos 19-20. századi buddhista és világi festmény tárta a látogatók elé a mongolok mindennapi és vallási életét. Számos hangszert, az utolsó mongol egyházfőnek és feleségének arannyal átszőtt ruháját is megcsodálhattuk. Ebben a teremben folyamatos mongol zene mellett a mongóliai mindennapok tárultak a látogatók elé diavetítés keretén belül. A Dzsingisz kán és öröksége című kiállítás megrendezése komoly feladat volt, de a pozitív látogatói visszajelzések igazolták, hogy érdemes volt ennek a nemzetközi kiállításnak a bemutatása a Magyar Nemzeti Múzeumban. A teljes árú belépőjegy 2.000 forint volt, a fizető látogatók száma mindösszesen 103.264 fő, amely mindenképpen jelentős eredménynek és sikernek tekinthető. 155