Folia historica 25

I. A Magyar Nemzeti Múzeum és az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékéve 2006-ban - Cs. Lengyel Beatrix: A Magyar Nemzeti Múzeum tevékenyége az 1956-os forradalom emlékévében

hívás volt az első, amely a forradalom dokumentumainak és fényképes forrásainak, továbbá egészen egyedülálló módon a személyes emlékek összegyűjtésére tett kísérletet közgyűjteményeink részéről. A felhívást több napilap közölte 1956. november 2-án és 3-án.

1 Az egymást rohamléptekkel követő események sodrában a könyvtár munkatársai - mint ezt a felhívás pontosan tükrözte - tudatában voltak annak, hogy ha a dokumentumok, fényképek nem kerülnek azonnal megőrzésre, óhatatlanul elvesznek.

2 Arról azonban semmilyen forrás sem ad tanúságot ma, hogy bármit is kapott volna e felhívás nyomán a nemzeti könyvtár. A legnagyobb és minden bizonnyal az egyik legértékesebb dokumentációs anyag a Magyar Távirati Irodánál keletkezett, hiszen az Iroda fotóriporterei több ezer felvételt készítettek a forradalom ideje alatt. Az MTI-től azonban az eredeti negatívokat és a róluk készült kontaktmásolatokat 1956 végén civil ruhás nyomozók vitték el.

3 Nagyon sok privát fénykép is erre a sorsra jutott, hiszen a hatóságok begyűjtötték az OFOTÉRT üzletekbe, fényképész műhelyekbe előhívásra, nagyításra beadott amatőr filmeket is. A forradalom bukását követően mégis számos fénykép és szöveges dokumentum került közgyűjteménybe. Ezek egy része célzatosan a hatalom ellenforradalom-koncepciójának alátámasztását szolgálta. A hírhedt Fehér Könyv szerkesztéséhez összegyűjtött anyagot a Párttörténeti Intézet vette át, innen a fényképek nagyobb része az 1957 elején alapított Legújabbkori Történeti Múzeum Fotótárába került. A LTM 1957 folyamán több mint 900 fényképet leltározott, amelyek nagy része a nyugati lapokban megjelent felvételek reprodukciója volt. Ez az anyag szolgált a Kádár korszak 56-ról szóló egyetlen nagyobb propaganda kiállásának alapjául, melyet a Legújabbkori Történeti Múzeum rendezett 1957 novemberében. 1 Jelenlegi ismereteink szerint november 2-án az Igazság és az Uj Magyarország (a Petőfi Párt lapja), majd november 3-án a Magyar Nemzeti Forradalmi Bizottmány Lapja. 2 A lényegét tekintve azonos felhívás így szólt: „A magyar forradalom győzelme a világtörténelem egyik legnagyszerűbb eseménye. Hosszú éveken át ad majd reményt és mutat utat azoknak, akik reménytelen nyomorúságukban szabadabb és emberibb életre vágyódnak. De félő, hogy az, amit a forradalom napjaiban átéltünk, hogy az, ami ma még az élmény élességével és hitelességével él bennünk, az idők múlásával emlékké halványul, legendákká, mondákká ködösül. Hogy ez ne történhessék meg, hogy a magyar forradalom egyetlen mozzanata se vesszen el az utókor számára, az Országos Széchényi Könyvtár a következő felhívással fordul az ország lakosságához. 1. Kér mindenkit, aki részt vett a forradalom bármely eseményében, vagy szemtanúja volt bármely megmozdulásnak, röviden írja le, foglalja össze az átélteket, a hallottakat. A forradalom napjainak minden mozzanata fontos és értékes: a fegyveres összeütközések leírása éppúgy mint a mentők harca az életért, a pékek küzdelme a kenyérért, egyes emberek nagy hőstettei és szenvedései éppúgy, mint a legkisebb segítő mozdulat. 2. Minden esemény, élmény leírásánál lehetőleg közöljék a pontos időpontot és helyet. 3. A könyvtár kér mindenkit, aki fényképfelvételeket készített a forradalom napjaiban, juttasson el a felvételeiből egy-egy másolatot a könyvtárhoz. Ezek a fényképek teszik majd teljessé az írásbeli közlések anyagát. 4. A könyvtár a forradalom végleges győzelméig bizalmas anyagként kezeli a beérkező dokumentumokat.Világviszonylatban is egyedülálló lesz ez a gyűjtemény. Nem késői történetírók, hanem a történelmet alakító egész nemzet önmaga számol be a küzdelemről, amelyet sajátmaga és az emberiség jövőjéért vívott." Igazság, 1956. november 2. 3 A negatívok máig sem kerültek elő, a kontaktmásolatokat 1987-ben visszakapta az MTI. Lásd: Jalsovszky Katalin: Az 1956-os forradalom fotográfiái a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárában. Történeti Muzeológiai Szemle 7. (2007) 135-156. 6