Folia historica 24

I. Tanulmányok - Pallos Lajos: Területvédő propaganda Magyarországon 1918-1920.

nai védekezés nélkül átengedte a szerb, a cseh és a román hadseregnek az ország nagyobb­részt nemzetiségek által lakott területeit és a Székelyföldet. 5 1918. december végére Nyugat­Magyarország és Kárpátalja kivételével megszállás alá került a későbbi békeszerződéssel elcsatolt minden terület. Ezáltal erősen csökkent a lehetősége annak, hogy az ország nemzetiségeinek meggyőzésével segítsék elő a területi integritás megőrzését. A kormány 1918 decemberében ismerte fel, hogy a megszállások és a gazdasági nehézségek okozta problémákon nem képes úrrá lenni. 6 2. 1919. januárjától-március 21-ig A kormányzat e rövid időszakban a különféle eredetű, egyidejűleg fellépő társadalmi feszültségek különböző irányba taitő kitöréseinek próbálta meg útját állni. A különféle okok­ból létrejött társadalmi szerveződések között megalakultak a területi integritás érdekében propagandát végző egyesületek is, amelyek együttműködtek az erre az időre már felállított önálló magyar külügyminisztériummal. A válságos politikai helyzetben a kormány az antant­hatalmak segítségét kérte, de folyamatosan visszautasították. 7 Ezt követően a kormány ma­gatartása a végsőkig folytatott pacifízmus és a fegyveres ellenállás lehetősége között ingado­zott. 8 Az ingadozásnak a Vyx-jegyzék vetett véget, amire a válasz a kormány lemondása lett. 9 5 Rubint Dezső: Az összeomlás 1918. Bp.. 1922., Incze Kálmán: Háborúk a nagy háborúk után Bp.. 1938. 6 A kormányhoz folyamatosan érkeztek a megszállások elleni tiltakozások, amelyekben egyúttal cse­lekvést sürgettek. A tiltakozásokat többsége a megszállott, vagy megszállással fenyegetett vár­megyék küldték. (MOL К 26 ME 1918 XLI. tétel 5185., 5343., 5382., 5384., 5637., 5638.. 6138.. 6423., 6624., 6712., 6726. sz. és MOL К 26 ME 1919 XXXVII. tétel 39., 92., 1247.. 1563., 5637.. 5993., 6489. sz.) Az 1918. december 17-i és 18-i minisztertanácsi ülésen komolyan megvitatták a kormány lemondásának a lehetőségét. Jászi szavai: „...kikerülhetetlen lesz az aktív rezisztencia..., ...reá kell bízni a kormányzást a franciákra..." Lovászy szavai: „Ez a kormány befejezte szerepét. Lekötötte magát egy módszerhez, amellyel nem lehet boldogulni, ezért távoznia kell..." Buza szavai: „...nem szabad kormányon maradni és azt a hitet kelteni az országban, hogy itt akármilyen politikát lehet csinálni." A területi integritás kérdésében egyedül Kunfi foglalt el eltérő álláspontot: „...ez a kormány azon a Magyarországon kormányoz, amely az etnográfiai egység határain belül fog kialakulni. Erre az alapra kell helyezkedni, mert ez a konzekvenciája a háború elvesztésének." Kunfi már az 1918. nov. 28-i minisztertanácsi ülésen is ennek a véleményének adott hangot. 7 Ardai Lajos: Térkép, csata után. Magyarország a brit külpolitikában 1918-1919. Bp., 1991. 79-108. 8 Erre az ingadozásra jellemző Károlyi szatmári beszéde, amelyet a fegyveres ellenállásra kész székely katonaság előtt mondott: „...Wilsonban kell bíznunk..., ...fegyverhez csak végszükség esetében nyúlunk...". (Pesti Hirlap 1919. március 4. 1.) A Székely Nemzeti Tanács már 1918 novemberében javaslatot tett a kormánynak a székelyek katonai szervezésére, majd később több ízben is. A kormány nem hivatalosan támogatta a javaslatot. (MOL К 27 ME Mt. jk. 1918. dec. 17. és 1919. jan. 23.. MOL К 26 ME 1920 XXXIX. tétel 9644. sz. és MOL К 26 ME 1919 XXXVII. tétel 1652. sz.) 9 A Vyx-jegyzék körül támadt politikai, majd történeti vitákkal nem kívánok foglalkozni. Itt csak azért említem meg a Károlyi és Vyx között folyt sajtópolémiát, hogy az egykorú napisajtó szerepére a figyelmet felhívjam. Az antanttal való kapcsolatok hiánya miatt felértékelődött a sajtóhoz érkezett információk értéke. Igaz viszont, hogy úgy tűnik, mintha a kormánynál csak a kedvezőbb hírek csapódtak volna le. Például nem érezni hatását olyan sajtóhírnek, mint pl. Lansing üzenete Romániának, hogy hozzájárulnak területi kívánságaihoz (Pesti Hirlap 1918. november 8. 9.), vagy pl. Pichonnak a francia szenátusban tartott beszéde, amely a győztesek igényeinek teljesítését han­goztatta (Pesti Hirlap 1919. január 2. 3.), vagy egy olyan Berlinen át érkezett hírnek, amely szerint az antant programjában szerepel Magyarország feldarabolása (Pesti Hirlap 1919. január 2. 3.) 35

Next

/
Thumbnails
Contents