Folia historica 24

I. Tanulmányok - Pallos Lajos: Területvédő propaganda Magyarországon 1918-1920.

3. 1919. március 21 -augusztus 2. A Tanácsköztársaság politikája nem az ország területi integritásának az alapján állt, ezért minden ilyen irányú kormányzati propagandát beszüntetett és nem működhettek a területvédő propagandát folytató egyesületek sem. A proletárdiktatúra antinacionalista magatartása következtében a nemzeti alapon harcoló székely különítmény letette a fegyvert,

1

0 ugyanakkor az antant egyezkedési kísérletét (Smuts-misszió) elutasítva háborúba került a csehekkel és a románokkal. A bekövetkező katonai vereség még kedvezőtlenebbé tette az ország kilátásait a területi épség megőrzésére. Az antanthatalmak szemében Magyarország megítélése rosszabb volt a Tanácsköztársaság bukásakor, mint korábban. 4. 1919. augusztus 2.-1920. január 15. Az időszak első felében az ország nagyobb részét megszálló román hadsereg jelenléte lehetetlenné tette a területvédő propagandával foglalkozó egyesületek nyílt működését. Kormányzati szinten létrejött a propagandaminisztérium, amely a társadalom rendjének helyreállítását volt hivatva elősegíteni, de keretet adott a külföldre, illetve a megszállt területekre irányuló propagandának is, amelyre azonban csak a románok kivonulása után kerülhetett sor. A belpolitikai okokból 1919. december elején megszűntetett propagandaminisztérium likvidálása és feladatainak elosztása és folytatása a kormányzati szervek között 1919 decemberében és 1920 januárjában történt meg az újjáéledő társadalmi egyesületekkel is számolva." 5. 1920. január 15.-június 4. Amikor a magyar békedelegáció Párizsban átvette a békefeltételeket, Budapesten a társadalmi egyesületek már készen álltak arra, hogy akciókkal demonstrálják a társadalom felháborodását. Kormányzati szinten a békedelegáció válaszjegyzékeinek összeállítása folyt, míg a területvédő egyesületek országos körű tiltakozó demonstrációkat szerveztek. A válaszjegyzékek párizsi elutasítása és a végleges békefeltételek átadása után a kormányzat és a területvédő szervezetek útja elvált. A kormány a békeszerződés aláírása mellett döntött, ugyanakkor a közvélemény tiltakozásának szabad folyást engedett.

1

2 A társadalmi szervezetek és a közvélemény egy része is a túlfűtött hangulatban komolyan számított a békeszerződés elutasítására, ezért szembekerültek a kormánnyal. 6. 1920. június 4.-október A békeszerződés aláírásától a ratifikálásig terjedő időszak valójában már nem tartozik a területvédő propaganda témakörébe, hiszen a határok sorsa eldőlt, a kormányzatnak a szerződésből fakadó kötelezettségekkel kellett foglalkoznia. A területvédő propagandát folytató társadalmi tényezők azonban részben a megkezdett tevékenység önerejű mozgásánál fogva, 10 Kratochvil Károly: A székely hadosztály 1918-19. évi bolsevistaellenes és ellenforradalmi harcai a székely dicsőségért. Bp.. 1941. 11 Az állami szervek és a különféle társadalmi egyesületek törekvései nem mindenben egyeztek, az együttműködés ellenére sem. Ennek okai általában a kormány politikai meggondolásaiban rejlettek. 1919 decemberében például a közélelmezési miniszter a szerbek és a románok elleni sajtótámadások leállítását kérte az élelmiszerszállítások érdekében (MOL К 26 ME 1919. 111. tétel 6611). 12 Ehhez I. az 1920. máj. 7-i minisztertanácsi ülésen elhangzottakat (MOL К 27 ME Mt. jk.). A felelős politikai tényezők azonban már jóval előbb tisztában voltak azzal, hogy a békeszerződést el kell fogadni. Például Huszár Károly már a békefeltételek közlését követően úgy nyilatkozott, hogy „ugyan semmiről se mondunk le", de a „békét okvetlenül alá kell írnunk" (Uj Nemzedék 1920. január 20. 3.) 36