Folia historica 24
I. Tanulmányok - Pallos Lajos: Területvédő propaganda Magyarországon 1918-1920.
akciók folytatására nézve: olyan sajtócsoport szervezését tartotta szükségesnek, amely egyaránt foglalkozna irredenta agitációval és nemzeti irányú propagandával. Ehhez szöveges plakátok, röpiratok és megfelelő újságcikkek felhasználására gondolt. 29 1 Azonban a miniszterelnökség politikai okokból nem tartotta lehetségesnek, hogy a különféle akciókban a saját nevében szerepeljen, ezért úgy határozott, hogy a Területvédő Liga révén folytatja a propagandát. 29 2 A liga ennek érdekében megkapta a megszüntetett propagandaminisztérium helyiségeit. 29 3 A miniszterelnökség fenntartotta magának a ligával szemben bizonyos felügyeleti és irányítási jogkörét s többek között odarendelte Birtha József református lelkészt, aki a propagandaminisztériumban dolgozott korábban. 29 4 Birtha különféle külföldi tanulmányutakkal, hazai iskolaszervezéssel és társadalmi tanulmányokkal a tarsolyában kapcsolódott be a propagandába. Szervezőmunkát végzett a palócok körében a Felvidék visszafoglalására, mellette a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja érdekében dolgozott. A kormány azzal is támogatta a ligát, hogy Birtha és a többi ligához rendelt állami tisztviselő a miniszterelnökségtől kapta továbbra is a fizetést. 29 5 A Magyarország területi épségéért folytatott propaganda egységesítésének tervezetével foglalkozott a miniszterelnökség 1919/20 fordulóján. Tervezetében kiemelt helyet foglalt el a Területvédő Liga, amelynek kebelében addigra megalakult a megszállott törvényhatóságok érdekképviselete, és bizonyos mértékig irányító szerepet foglalt el a területvédő egyesületek között. Kapcsolatban állt a Felvidéki-, a Délvidéki-, a Nyugat-Magyarországi Ligával és a Székely Nemzeti Szövetséggel úgy, hogy egymás intézőbizottságába tagokat delegáltak, és ezenkívül szorosan együttműködtek a MOVE-val, az MNSZ-szel és az Irredenta Szövetséggel. A miniszterelnökség tervezetében a felsorolt szervezetek mellett a nemzeti kisebbségek minisztériumának nemzetiségi főosztályaival, a Békeelőkészítő Iroda „B" osztályával, a külügyminisztérium propagandaosztályával, az Országos Rutén Párttal, a Külügyi Szövetséggel, a Nemzetiségek Ligájával és Külföldi Magyarok Patronázsával tartotta szükségesnek az együttműködést. 29 6 1920 elején a propaganda egységesítése érdekében megbeszélésekre, illetve levélváltásokra került sor a felsorolt szervezetekkel. A Területvédő Ligával való kapcsolattartásnak az odarendelt tisztviselőkön kívül még egy fontos láncszeme Petri Pál személye, aki a III. ügyosztály miniszteri tanácsosa és a liga intézőbizottságának a tagja is volt egyben. 29 7 Petri 1919. december 11-én memorandumot adott be a miniszterelnökségen, amelyben a propaganda minisztérium megszüntetése után folytatandó propaganda ügyéről értekezett. 29 8 A beadvány lényeges adatokat közölt a propagandáról általában, a tervbe vett feladatokról és a propaganda jövőbeni szervezéséről. Mindamellett rendkívül értékes forrás arra vonatkozólag is, hogyan látta 1919 végén egy állami tisztviselő Magyarország sorsának alakulását a mellette, illetve ellene irányuló propaganda szempontjából. Az emlékirat Magyarország sorsának kedvezőtlen alakulásában a felelősséget kizárólag az ellenünk irányult külföldi propagandamunkában és a hazai bomlasztó, destruktív propagandában vélte megtalálni. A kétirányú propaganda elleni védekezést lényegében elégtelennek tartotta és az eredményes propaganda megszervezését éppen ezért szük291 MOL К 26 ME 1920. XXXVIII. t. 45. sz. és MOL К 26 ME 1919. 1.1.6460/13. sz. 292 MOL К 26 ME 1920. XXXVIII. t. 13. sz. 293 MOL К 26 ME 1920. XXXVIII. t. 64. sz. 294 MOL К 26 ME 1920. XXXVIII. t. 222/3. sz. 295 MOL К 26 ME 1921. XXXVIII. t. 2897/237. sz. 296 MOL К 26 ME 1920. XXXVIII. t. 222/25. sz. 297 Uo. 228 A memorandum két iratban is megmaradt: MOL К 26 ME 1919. 1.1. 6460. sz. és MOL К 26 ME 1920. XLIII/c. t. 96. sz. 77
