Folia historica 24
I. Tanulmányok - Pallos Lajos: Területvédő propaganda Magyarországon 1918-1920.
ségesnek látta. Az addigi tevékenység eredménytelenségén okulva javaslatokat tett a hatáskörök pontos megvonására. A miniszterelnökség a javaslatokat elfogadta, s annak eredményeként került sor a propaganda feladatköreinek szétosztására úgy, ahogy ezt korábban ismertettem. Valószínű, hogy az emlékirat hatására kapta meg Petri Pál a propagandaminisztérium ügyeinek likvidálására szóló megbízását. 29 9 Amikor Clemenceau távirata december 2-án megérkezett a magyar kormányhoz a békekonferenciára való meghívásról, új fordulat állt be a külföldi propaganda lehetőségeiben, mert a meghívással egyidejűleg megnyílt az út az antant országai felé. Ezt megelőzően a Magyarországon működő Szövetségközi Katonai Misszión keresztül ugyan adódott már lehetőség álláspontunkat eljuttatni Párizsba, de a Legfelsőbb Tanács nem foglalkozott vele különösebben. 30 0 A várható békefeltételekkel kapcsolatban az antant katonai missziójának tagjain keresztül érkezett információk pedig inkább kedvezőtlenek voltak. Ezek alapján a miniszterelnök levelet írt szeptember végén az ország hercegprímásához, hogy a békekötés alkalmával feltehetőleg számos magyar katolikus tömb szakad el az országtól, amelyeknek a régi egyházi szervezetben való hagyását kellene kieszközölni a pápától. 30 1 A béketárgyalásokra való felkészülés nagy lendülettel folyt a Tanácsköztársaság bukása után. A Teleki Pál vezette békeelőkészítő irodához októbertől a Bethlen István-féle erdélyi minisztérium politikai főosztálya is csatlakozott, amely az Erdéllyel kapcsolatos anyagot gyűjtötte össze és dolgozta fel. 30 2 Mivel a külügy által 1920-ban kiadott A magyar béketárgyalások című munka összefoglalta az iroda előkészítő munkásságát, ezért itt csak néhány, a béketárgyalásokkal kapcsolatos egyéni kezdeményezésre hívom fel a figyelmet. Ezek közé tartozott például Tóth Vince levele, amelyben tájékoztató anyagot és pénzt kért egy általa tervbe vett Magyarok Békekönyve kiadványhoz, vagy Mayer Henrik budapesti lakos beadványa, aki azt ajánlotta a kormánynak, hogy még a béke aláírásáig tegyen lépést a magyar államadósság elvállalása kérdésében. 30 3 Fraknói Vilmos a háború kitörésében játszott szerepünkről akart kiadványt készíteni, hogy még a béketárgyalások előtt tisztázódjék Magyarország felelősségének valódi mértéke, s ehhez kért a kormánytól iratokat. 30 4 Alexander Leó a bácskai nép többségének tiltakozását kifejező memorandumot juttatott el a hadügyön keresztül a miniszterelnökségre. Pálosi Ervin fővárosi lakos Telekihez írott levele pedig a Békeelőkészítő Irodától a külügybe került. A levél írója a katolikus Internationale PresseAgentur Freiburg Bürgeln budapesti levelezője volt, és megfelelő sajtóanyagot kért, hogy a világ katolikus sajtójához eljuttathassa azokat. A külügy elfogadta ajánlkozását. 30 5 Bethlen István, a béke előkészítő iroda részéről 1919. december 2-án, a Clemenceau-féle távirat kapcsán azt hangsúlyozta a kormány ülésén, hogy halogassák a békekonferencia kiküldését addig, amíg az antantországokba eljutnak misszióink. 30 6 Az ülésen konkrétan egy protestáns missziót és egy zsidó bizottságot említett, mint amelyek a területi integritás propagálásáért utaztak ki. A külügyminisztérium megmaradt iratai között egy 1920-as lista felsorolja azoknak a személyeknek a neveit, akik a területvédő propaganda érdekében a kor299 MOL К 26 ME 1919. 1.1. 6460. sz. 300 Bandholtz, H. H.: Napló nem diplomata módra. Román megszállás Magyarországon. Bp. 1993. A naplóban rendszeresen előfordulnak utalások arra vonatkozóan, hogyan reagált a Legfelsőbb Tanács a budapesti katonai misszió jelentéseire. 301 MOL К 26 ME 1919. 1.1. 4908. sz.' 302 L. a 278. sz. jegyzetet 303 MOL К 26 ME 1 919. XXXVII. t. 4611. sz., 4922. sz. 304 MOL К 26 ME 1919.1.1. 5005. sz. és MOL К 26 ME 1919. XXXVII. t. 6398. sz. 305 MOL К 66 KM Sajtó és kulturális osztály 14. t. 306 MOL К 27 ME Mt. jk. 1919. dec. 2. 78
