Folia historica 24
I. Tanulmányok - Pallos Lajos: Területvédő propaganda Magyarországon 1918-1920.
propagandaminisztériumnak önálló főosztályként kellene működnie oly módon, hogy a megszállott területek ügyeit a nemzetiségi kisebbségek minisztériumának, a belföldi ügyeket pedig a miniszterelnökségnek referálná. A miniszterelnökség azonban nem értett egyet ezzel az „átmentési" kísérlettel. Egy december 10-én érkezett ügyiratban már pontosan kijelölte a különféle kormányzati szervek propagandára vonatkozó hatásköreit. 28 3 A belföldi és külföldi magyarság körében folytatandó propagandát a miniszterelnökség saját magára, a külföldi, azaz elsősorban Nyugatra irányuló propagandát a külügyre osztotta. A miniszterelnökségen belül a propaganda feladatát, az a Tanácsköztársaság alatt megszüntetett, majd augusztus végétől újra felállított III. ügyosztály kapta, amely 1903-tól az idegenben élő magyarság nemzeti gondozására irányuló akciókat folytatta. 28 4 Vagyis ennek az osztálynak az ügyköre kibővült a megszállott területeken élő magyarság és a belföldi lakosság körében szervezendő propagandaakciókkal. December végére mindkét területen elkezdte a munkát. A belföldi kormányzati propagandát a társadalmi szervezetek, tanfelügyelőségek, közigazgatási hatóságok és több minisztérium bevonásával alakítandó népszervezési bizottságok révén kívánta végezni. 28 5 A megszállott területen élő magyarsággal kapcsolatban a nemzetiségügyi minisztérium nemzetiségi főosztálytól és a Területvédő Ligától kért felvilágosítást - nem elsősorban propagandacélokra -, hanem arra vonatkozóan, hogyan lehetne a jövőben az idegenbe szakadt magyarság védelmének terveit és módozatait megállapítani. 28 6 A III. ügyosztály feladatainak megállapítása mellett a kormány úgy határozott, hogy a külügynek a külföldi közvéleményt befolyásoló munkáját, és a nemzeti kisebbségek minisztériumának a megszállott területeken élő nem magyar lakosság érdekében folytatott tevékenységét a miniszterelnökséget folyamatosan tájékoztatva és azzal összhangban kell végezni. 28 7 Vagyis a miniszterelnökség ugyanúgy fenntartotta magának a központi irányítás jogát a propagandában, mint ahogy az a Károlyi-korszakban is történt. A propaganda feladatainak felosztása ellen egyedül a nemzeti kisebbségek minisztériuma berzenkedett, amely már októberben felvetette, hogy az idegenben élő magyarság ügyeinek intézését neki kellene átvennie. 28 8 Az akkor elutasított javaslatot most más formában megismételte a minisztérium. Steuer György államtitkár a miniszterelnökségre intézett levelében helytelenítette, hogy a propagandaminisztérium felosztásával a megszállott területeken élő magyarság ügye nem a nemzetiségi minisztériumba került, mert „a különféle társadalmi szervek, különösen a Délvidéki Liga, amelynek megállapítása tőlünk indult ki és velünk összeköttetésbe került, a magyarságnak és a németségnek a Délvidéken való szoros egymásra utaltságból kifolyólag szükséges közös eljárást veszélyeztetve látják részükről" 28 9 A közös német-magyar propagandához hasonlóan a román-magyar ügyek intézését is igényelte, a nemzeti kisebbségek közös küldöttségének kérésével alátámasztva. A miniszterelnökség részéről elutasították a kérelmet 29 0 A propagandaminisztérium likvidálása után átkerült a III. ügyosztályhoz néhány tisztviselő, akik közül Saly Dezső volt sajtóosztály vezető konkrét javaslatokat tett a propaganda 283 MOL К 26 ME 1921. XXXVIII. t. 6460/157. sz. 284 L. 282. sz. jegyzetet és MOL К 26 ME 1919. I. Т. 6460. sz. 285 MOL К 26 ME 1919. 1.1. 6460/6813. sz. 286 MOL К 26 ME 1919. XXII. t. 5705. sz. 287 MOL К 27 ME Mt. jk. 1919. dec. 23. 288 MOL К 26 ME 1919. XXII. t. 5540. sz. 289 MOL К 26 ME 1920. XLIII/a. t. 470. sz. 290 Uo. 76
