Folia historica 24
I. Tanulmányok - Pallos Lajos: Területvédő propaganda Magyarországon 1918-1920.
itteni ismerőseinek figyelmét rájuk felhívja és minél több levelezőlapot jutasson el külföldi ismerőseihez. Megcímezett és megszövegezett levelezőlapok továbbítás végett (bélyeg nélkül) átadhatók... Ugyanott kaphatók levelezőlapok terjesztés végett. Kívánatos továbbá egyéb propaganda anyagnak (betekinthető és kiválogatható) külföldre való kiküldése személyes ismerősöknek lehetőleg magánlevéllel együtt. A levelek, csomagok (nyitottan) átadhatók továbbítás végett az említett helyiségekben... Végül felkéretik a t. cím, hogy a propaganda fejlesztését célzó esetleges javaslatokat az ismételten jelzett helyiségekben közölni kegyeskedjék. Főképpen kisebb előkészületeket igénylő akciók felkarolására van szükség abból a célból, hogy a nagy mennyiségben elkészült nyomtatványok megfelelő számban cl is terjedjenek." A külügy a felhíváshoz mellékelt levelében arra kérte a jelentkezőket, hogy kizárólag ők tartsák a kapcsolatot a minisztériummal és az általuk terjesztésre beszervezetteket semmi esetre se küldjék közvetlenül az anyagokért. A felhívásból különösen fontosnak tűnik - az álcázásra való törekvés mellett hogy a külföldi terjesztésben elsődleges szerepet játszottak a képeslapok, ami egyrészt érthető is a postai továbbítás természetessége miatt, másrészt arányban is áll az elkészült lapok mennyiségével. Itt jegyzem meg, hogy a Területvédő Ligának a grafikai alkotások készítésére szóló felhívását követően kisvártatva a kormány propagandaakcióiban szintén résztvevő kereskedelmi minisztérium kérelemmel fordult a minisztertanácshoz, hogy a Magyar Iparművészek Szövetsége által tagjainak adandó iparművészeti megbízatások költségeire 124 500 korona államsegélyt kiutalhasson. 18 6 A különféle egyezések, mint az itt említett időpontbeli közelség, azután a miniszterelnökség propaganda kiadványokra fordított pénzösszegei, amelyekkel szemben nem látunk konkrét nyomtatványokat az álcázás érdekében, arra a meggondolásra késztetnek, hogy a külföldi propaganda számára készült képeslapok előállításában a kormánynak is szerepet tulajdonítsak. Annál is inkább, mert a levelezőlapok között akadnak olyan sorozatok, amelyek kiadó nélkül, csak a nyomda megnevezésével kerültek kibocsátásra. Egyébként is feltételezhető, hogy egy a kormány által kiemelten kezelt propagandaeszköz esetében a gyártáshoz is hozzájárult anyagi eszközeivel. A külföldi propagandaanyag tárgyalását befejezve megemlítem, hogy a kormány a propaganda direkt eszközei mellett próbálkozott közvetettebb eljárással is. A miniszterelnökség sajtóosztályának 1919. február végi előterjesztésében a propagandaanyagok külföldre juttatásának problémái mellett megfogalmazódott az a szándék is, hogy kulturális erőforrásainkat „a nemzeti propaganda külföldet felvilágosító céljába kell állítani." Ennek kapcsán az irat egy Zürichbe tervezett magyar képzőművészeti kiállítás végleges tető alá hozását sürgette meg. 18 7 A propagandaanyagok készítésével és terjesztésével egyidejűleg folytatódott a magyar álláspont megfogalmazása a majdani békekonferencia számára. A béke előkészítésének hazai munkálatait és a békedelegáció párizsi tevékenységét bemutató 1920-ban megjelent munka beszámolt a Károlyi-korszakban végzett lépésekről is. 18 8 A könyvben szó esik arról, hogy 1918 decemberében összegyűltek az érdekelt hivatalok és társadalmi szervek képviselői a kereskedelmi minisztériumban a munkálatok megbeszélése végett. Azután azonban - folytatódik az ismertetés - a radikális (vagyis a kormányzati szervek) és a nemzeti (vagyis a társadalmi egyesületek) irányzat az álláspontok különbözősége miatt külön dolgozott tovább, a nemzetiségi minisztérium és a külügyminisztérium inkább a propagandával foglalkozott, míg a kormány részéről a kereskedelmi minisztérium lett az összekötő a békeelőkészítő munkála186 MOL К 26 ME Mt. jk. 1919. jan. 21. 187 MOL К 26 ME 1919. III. t. 1428. sz. 188 Magyar béketárgyalások Bp. 1920. I. V-XI. 64
