Folia historica 24
I. Tanulmányok - Pallos Lajos: Területvédő propaganda Magyarországon 1918-1920.
tokkal komolyan foglalkozó statisztikai hivatalbeli munkatársak és a társadalmi szervezetek felé. Az ismertetés nagymértékű különállást sejtet a kétféle tevékenységi kör között, ami érthető, hiszen az 1920-ban uralkodó politikai irányzat élesen szembeállt mindazzal, amit a Károlyi-kormány képviselt, de a valóságban mégis nagyobb lehetett az együttműködés, hiszen a statisztikai táblázatok, valamint a statisztikusok (Buday, Kovács, Szekeres) által tudományos alapossággal készített röpiratok bekerültek a külügyminisztérium propagandaanyagai közé. A béketárgyalások előkészítésének vezetésével és irányításával a minisztertanács február 18-án véglegesen a külügyminisztériumot bízta meg, amely felállította a békeelőkészítő irodát dr. Halasi Béla vezetésével, és megkezdte az anyag összegyűjtését. 189 Ennek egy része, mint láttuk, eddigre már elkészült. Az iroda munkásságát nem kísérem tovább figyelemmel, de megjegyzendő, hogy a béketárgyalások anyagának összeállításáról szóló tudósításokban szerepelt az a terv, ha elkészültek a magyar álláspontot képviselő érvek, bizonyítékok és statisztikák írásba foglalásával, akkor azokat, mint röpiratszerü kiadványokat idegen nyelveken megküldik a békekonferencia tagjainak, és terjeszteni fogják külföldön az ellenünk irányuló propagandával szemben. 19 0 Vagyis a békekonferenciára készülő iratokkal úgy számoltak, hogy azok egyben a propagandának is az anyagát képezik. Közvetve a magyar álláspont érvényesítését szolgálták azok a feliratok is, amelyekben a megszállók által elkövetett kegyetlenkedésekre panaszkodtak. Ilyen jellegű sérelmek összegyűjtésével és továbbításával foglalkoztak a propagandát végző társadalmi egyesületek is, mint az OPB vagy a Területvédő Liga. 19 1 Ezek a jegyzékek az antant missziók, a fegyverszüneti bizottságok, vagy a békeelőkészítő iroda számára készültek. 19 2 A miniszterelnökség sajtóosztályáról 1919. január végén rendeltek a fegyverszüneti bizottságba egy személyt, akinek valószínűleg az volt a feladata, hogy a híranyagok között a megszállók visszaélésére vonatkozó sérelmeket is közvetítse a kormányhoz beérkezett panaszok alapján. Összefoglaló a Károlyi-korszak területvédő propagandájáról A Károlyi-kormány fő külpolitikai célkitűzése az volt, hogy lehetőség szerint mérsékelje a háborús vereség következményeit. A legfőbb veszélyt az ország területi épsége elleni törekvések jelentették, ezért propaganda útján kísérelte meg a külföldi közvéleményt felvilágosítani a magyar álláspontról, és az ország nemzetiségeinek a megnyerésével próbálkozott részben propagandával, részben társadalmi és nemzetiségi jogok megadásával. A területvédő propaganda az ország területi épségének csorbítatlan megőrzésére irányult, ezért komoly formában más koncepció, mint például a csak magyarlakta területekre elképzelt új országhatár alig merült fel (lásd Kunfi). Mivel a társadalmi rendszer tekintetében a Károlyi-féle politika Nyugat felé orientálódott, ezért a wilsoni önrendelkezési elv a kormánypolitika szintjére emelkedett ugyan, de gyakorlatilag nem befolyásolta területi integritás propagandáját. A propaganda mindkét területe, a külföldi és a belföldi akciók számára nagy mennyiségű, gondos kivitelű nyomtatvány készült, köszönhető ez annak, hogy a társadalom vezető rétegei egységesek voltak a területi integritás kérdésében. Azonban mindkét területen komoly aka189 MOL К 26 ME Mt.jk. 190 Pesti Hirlap 1919 február 11. 3. A Területvédő Liga közgyűlésén beszámoltak arról, hogy a megszállók kegyetlenkedéseiről szóló tiltakozó jegyzéket átadták a Budapesten időző angol és francia missziónak. 191 Uo. 192 MOL К 26 ME 1918. XLI. t. 6064. és 6327. sz., MOL К 26 ME 1919. XXXVII. t. 874. sz. 65