Folia historica 24
I. Tanulmányok - Pallos Lajos: Területvédő propaganda Magyarországon 1918-1920.
nemzetiségek körében folytatott propagandára fektetve a hangsúlyt. Előzetesen annyit jegyzek meg az OPB tevékenységével kapcsolatban a tárgyalt időszakra vonatkozóan, hogy a fennmaradt röplapok, a később részletesen tárgyalandó december közepén készült jelentés és a propaganda szervezésével kapcsolatos táviratok alapján megállapítható, hogy a nemzetiségek közötti propagandatevékenység a többi feladathoz képest láthatóan elsőbbséget kapott. Ennek igazolását és bemutatását egy érdekes fennmaradt anyagcsoporttal, az OPB 92 táviratának elemzésével kezdem. 6 5 A 92 táviratból 88 1918. november 14. és december 30. közé esik. A 88 közül 66 esik nemzetiségi területre a további 22-ből 20 a belső magyar területre, 2 a Székelyföldre került. A 66 darab nemzetiségi területre küldött távirat döntő többsége a nemzetiségi propagandára vonatkozott és közülük 20 konkrét röpirat szöveget, vagy röpirat tervezetet közölt. A 66 távirat nemzetiségek szerinti megoszlása a következő: 23 a románok, 23 a szlovákok, 11 a németek, 6 a ruténok és 3 vendek közötti propaganda érdekében került postára. A táviratok csoportosítása tartalmuk szerint: 1. Embereket küldünk, röpiratokat készítsenek helyben, szöveg jóváhagyásra beküldendő. 2. Az agitátorok már útban vannak, várják őket. 3. Helyi lapokat küldjék meg. 4. Röpirattervezet helyi kinyomtatásra és terjesztésre távirati úton megküldve. 5. Röpiratot majd küldünk. 6. Hajlandó-e a nemzetiségi megértés szellemében együttműködni velünk? 7. Csatlakozásának örülünk. A nemzetiségi propaganda lehetőségeiről érdeklődünk. Csak magyar területre: 8. Hajlandó-e propagandaszervet fölállítani a köztársaság érdekében? 9. Helyi Nemzeti Tanács alakítandó. 10. Istentiszteletek keretében odahatni, hogy a nép a gazdasági munkát elvégezze. A táviratokat (1-5. csoport) a helyi közigazgatási hatóságokhoz (főispán, alispán, főszolgabíró stb.) küldték. A 6-9. csoportba tartozókat ügyvédekhez, mérnökökhöz, orvosokhoz stb., egyszóval a helyi intelligenciához, illetve esetenként a helyi hatósághoz küldték, a 10. csoportba tartozókat pedig a vidéki plébániákra. Természetesen néhány távirat egyik csoportba sem fér bele, ezek közül azokat említem meg, amelyek az OPB működésére vonatkozóan érdekesek. Például az 1. sz. táviratot, amely november 14-én egy debreceni újságszerkesztőhöz ment, és arról értesítette a helyieket, hogy a Nemzeti Tanács és a kormány támogatásával megalakult az OPB. Aláírók: Biró Lajos és Halasi Béla. A továbbiakban mindketten a külügyben dolgoztak. A 38. sz. táviratból kiderül, hogy a karhatalom Máramarosban letartóztatott rutén nyelvű röpiratokat szállító futárokat és a kassai katonai parancsnokságot kérik, hogy járjon közben a szabadon bocsátás érdekében. A Székelyföldre ment a 41. sz. december 7-ei távirat a gyulafehérvári határozatra kelt reakció. Szövege: „Székely testvérek álljatok sorompóba az ország szétmarcangolása ellen. Tiltakozzatok Bukarestben, Gyulafehérváron és külföldön, hogy Romániához akarnak csatolni... Hangozzék a világba a székelység hangja. Magyar testvéreitek támogatnak." A hangvétel - esetleg megtévesztő lehet nem a túlhajtott nacionalizmusból, hanem a népek önrendelkezési jogának elismeréséből fakadt, mint az látható lesz a szlovákok számára készült röpiratok ismertetésénél. Mit mond a szlovákoknak az OPB az államiság kérdésében? 65 MOL К 803 ML 606. f. 6. es. V/6. 1-92. sz. 44
