Folia historica 24

I. Tanulmányok - Pallos Lajos: Területvédő propaganda Magyarországon 1918-1920.

1. fejezet Területvédő propaganda a Károlyi-korszakban Előzmények Jóllehet a világháború éveiben a szélesebb közvélemény nem sokat tudott az antant országaiban folytatott magyarellenes cseh, román és szerb propagandáról, de az ország politikai és társadalmi elitje igen.

1

8 A miniszterelnökségi anyagok között fellelhetők olyan iratok, amelyek az ellenséges propagandával szemben indított akciókra vonatkoznak.

1

9 A pénzügyi számadásokkal kapcsolatos iratokból kiderül, hogy Ullman Adolf a Magyar Altalános Hitelbank Igazgatósága, Lánczy Leó pedig a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Elnöksége részéről 50-50 ezer koronát küldött Esterházy Móric miniszterelnöknek 1917-ben, hogy „a semleges államokban az ellenségeink által kifejtett propaganda elleni akció céljaira" felhasználja. A Magyar Földhitelintézet részéről érkezett 10 ezer korona a következő megjegyzéssel került a miniszterelnökségre: „a semleges államokban és szövetségeseinknél is kulturális és gazdasági téren Magyarország megismertetése és a rokonszenv megnyerése érdekében kifejtendő propaganda költségeire." Az elszámolások alapján az akció keretében a következük valósultak meg. Fuchs Malvin úrnő, a Neues Pester Journal munkatársa Svájcba utazott, hogy az ottani lapokban propagandát fejtsen ki. (Sajnos, tevékenységéről egyéb adatot nem találtam.) Pártos István, a csodagyerek virtuóz hegedűművész stockholmi előadóútjához utazási államsegélyt kap 1000 korona összegben.

2

0 Halmay Elemér, a Kelet Népe főszerkesztője a folyóiratnak Berlinben Das jünge Europa néven megjelent változata számára folyamodott támogatásért azon a címen, hogy a kiadvány célja a magyarság érdekeinek külföldön való megismertetése és elküldik Németországon kívül Ausztriába, Bulgáriába és Törökországba. A folyóirat megkapta a támogatást - egy félévre 1000 koronát -, amelyet 1918-ban és 1919 első felében is folyósított a miniszterelnökség. 1918-ban az akció keretében került sor dr. Rényi Péter svájci felolvasóútjára, ahol a magyar választójogról tartott előadásokat, és Kriegl József német felolvasó körútjára, amelynek konkrét témája nem derült ki. 1918 februárjában a Franklin Társulat értesítette a miniszterelnökséget, hogy a még 1916-ban megrendelt Ungarn című könyv 2000 példányban elkészült. A válasz azt az utasítást tartalmazta, hogy egyelőre őrizze az anyagot a nyomda. Összegzésül megállapítható, hogy kormányzati szinten már a háború alatt megindult a propaganda a magyar érdekek védelmében, amely az akkori helyzetnek megfelelően csak a szövetséges és a semleges államokba irányulhatott. A propaganda számára a kormányhoz közelálló pénzcsoportok biztosították az anyagiakat.

2

1 Az akció, a megállapítható részletek alapján egyaránt felhasznált direktebb (sajtópropaganda) és közvetettebb (kulturális rendezvény) eszközöket. 18 Kozma Miklós: Az összeomlás 1918-19. Bp. 1933. 16-17. 19 MOL К 26 ME 1920. IV. tételben (továbbiakban: t.) a külföldi propagandával kapcsolatos anyagok között 1917-re és 1918-ra vonatkozóan a 103-as és 193-as alapszámoknál. 20 Pártos István életéről és művészetéről 1. Füst Milán: Egy elfelejtett nagy hegedűsről (Pártos István emlékezete). In: Emlékezések és tanulmányok. Bp. 1967. 193-199. 21 Az elszámolásokból kiderül, hogy a propaganda költségeire beállított pénzösszeg megegyezik a pénzintézetektől érkezett összeggel (MOL К. 26 ME 1920". IV. t. 103. és 193. sz.). 38