Folia historica 24

I. Tanulmányok - Pallos Lajos: Területvédő propaganda Magyarországon 1918-1920.

A külföld felvilágosítására irányuló propaganda 1918. december végéig A Károlyi-kormány a háborús vereség és a forradalmi szituáció nyomán kialakított pacifista politikájából adódóan kezdettől fontosnak tartotta az ország érdekeinek propagálását a nyugati államok felé. Azonban az antant elutasító magatartása következtében propagandával csak a semleges államokban próbálkozhatott.

2

2 A feladat természete szerint a külügyminisztériumé kellett volna, hogy legyen, de a Monarchia felbomlása után először létre kellett hozni az önálló magyar külügyi apparátust. A kormány ülésein gyakran foglalkoztak a külföldi propaganda szervezésével, részben a külügyi apparátus hiánya miatt, részben az ügy sürgősségére való tekintettel. A kormányban a külügy irányítását Károlyi magának tartotta fenn, mint az antant felé egyetlen posszibilis személynek. A kialakuló külügyi apparátus csak december folyamán jutott el oda, hogy jobban kezcbe vegye a külföldi propagandát 2

3 Már a november 4-ei minisztertanácsi ülésen felmerült megfelelő személyek kiküldésének a gondolata, hogy Svájcban sajtópropagandát folytassanak, emellett külügyi intézkedésekre megszavaztak 1 millió koronát.

2

4 A miniszterelnök Kéri Pál személyét ajánlotta politikai misszióval kiküldeni Svájcba. Kéri azután Bernben hamarosan felállította a Nouvelles Hongroise nevü orgánumot azért, hogy Magyarországról híreket szolgáltasson a svájci lapoknak. Jászi Ignotust ajánlotta, akinek kiküldetése november 8-án már eldöntött dolog volt.

2

5 A hatáskörök fokozatosan alakultak ki az első időszakban. Például a földművelésügyi miniszter Buza Barna tett jelentést arról, hogy Ignotus kimegy a magyar sajtóiroda felállítására Svájcba, amihez 300 000 svájci frankot kért.

2

6 Buza intézte a sajtó- és propagandaügyeket a Károlyi-kormány első két hetében, akitől november 13-án Biró Lajos külügyminisztériumi helyettes államtitkár, majd államtitkár vette át a teendőket.

2

7 A november 18-i minisztertanácsi ülésen nevezték ki Svájcba követté Bédy-Schwimmer Rózát, aki valamivel korábban ott járt, és november 12-én beszámolt útjáról a Nemzeti Tanácsban: „...a látszattal szemben az antant nincs elszánva a mi végleges és teljes letiprásunkra."

2

8 Valószínűleg ezzel a meggyőződéssel foglalta el követi állását, ahonnan hamarosan megérkeztek jelentései a fokozatosan felálló külügyminisztériumba. Egyik jelentéséből kiderült, hogy az ellenünk irányuló román propaganda továbbra sem lankadt: a svájci román propaganda állításai szerint Erdélyben 5 millió román és 250 000 szász él, de a magyarokról nem is tesznek említést.

2

9 December elején a kormány megbízásából Svájcba ment dr. Mannheim Jajos, majd Esterházy Mihály gróf és Balogh Elemér jogászprofesszor és rövidre rá Sigray Antal gróf, hogy kapcsolatot létesítsenek az antanttal.

3

0 A magyar kormány tehát Svájcban három területen igyekezett érvényesíteni a magyar érdekeket: a sajtópropagandával, a követi tevékenységgel, valamint az antanttal történő kapcsolatfelvételre kiküldött személyekkel. Az eredmények azonban nem nagyon igazolták az erőfeszítéseket. Harrer Ferenc, novemberben bécsi követünk, majd később a külügy szervezésének vezetője, Ignotus saj22 Ardav L. i. m. 82. 23 Harrer F. i. m. 380-390. 24 MOL К 27 ME Mt. jk. 1918. nov. 4. 25 A Kéri-féle sajtóorgánum hivatalosan nem a kormány megbízatásából működött. Ehhez 1. Pesti Hirlap 1919. február 23. 4. Andrássy Gyula nyilatkozata svájci szerepléséről. 26 MOL К 27 ME Mt. jk. 1918. nov. 27 Harrer F. i. m. 380. és MOL К 27 ME Mt. jk. 1918. nov. 13. 28 Pesti Hirlap 1918. november 13.2. 29 MOL К 26 ME 1918. XLI. t. 6400. sz. 30 Mannheimről Arday L. i. m. 88. valamint MOL К 67 KM Iratok 1918-1921. 4269. sz. 39